Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Országszerte és a határon túl is számos ünnepi rendezvényt tartanak a 175. évforduló tiszteletére. Orbán Viktor miniszterelnök délután Kiskőrösön mondja el ünnepi beszédét, a pártok is megemlékezéseket tartanak. A budai Várban és a Múzeumkertben egész napos programokkal várják a családokat.

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, szerda délelőtt az Országház előtt. A lobogót Novák Katalin köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth téren. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.

Az ünnepélyes rendezvényen részt vett a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A hűvös, szeles időben sok család, turista jelent meg a téren. A nézelődők többsége kokárdát viselt.

Üzenetek Romániából

Az erdélyi magyarság sosem fogadta el a méltánytalanságot és elnyomást, egyetértésre törekedett a román többséggel, és olyan jövő építésére törekszik, amelyben helye van minden etnikumnak - hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében szerdán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

A márciusi ifjak 12 pontos kiáltványát idézve az erdélyi politikus rámutatott: a békét, szabadságot és egyetértést sürgető sorok 175 év távlatából sem koptak meg, ezekért a célokért szünet nélkül küzdeni kell.

"A kormányzati munka, amelyet közösségünk bizalmából végezhetünk, azt mutatja, van értelme küzdelmeinknek, jobb ma magyarként élni Romániában, mint az elmúlt több mint három évtized nagy részében. A kormányzás nemcsak a beleszólás szabadságát jelenti, hanem annak a lehetőségét is, hogy a rendelkezésünkre álló eszközeinkkel a magyarok ügyét szolgáljuk. A mi szövetségünk él ezzel a lehetőséggel. Minden nehézség ellenére megőriztük a közösség biztonságát, megőriztük a békét, és nagy lendülettel fejlesztjük Erdélyt, építjük a mi közösségeinket" - érvelt a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus.

Aktív közéleti részvételükkel, a kölcsönös tisztelet jegyében együttműködve a román többséggel, gazdag kulturális örökségükkel, hagyományaikkal, valamint a szabadság és demokrácia európai értékeihez való ragaszkodásukkal a romániai magyarok többletértéket jelentenek a társadalom számára - jelentette ki szerdán Nicolae Ciuca román miniszterelnök a március 15-ei magyar nemzeti ünnep alkalmából.

A miniszterelnök magyar nemzetiségű polgártársaihoz intézett, a kormány sajtóirodája által közzétett üzenetében rámutatott: március 15. lehetőséget biztosít számára arra, hogy üdvözletét küldje a romániai magyaroknak, és kiemelje hozzájárulásukat Románia fejlesztéséhez és modernizálásához. Megállapította: az elmúlt három évtizedben Románia jelentős előrelépéseket ért el egy demokratikus és befogadó társadalom építése terén, ezt pedig a magyar kisebbségi közösség hozzájárulása is elősegítette.

KDNP: március 15-e tisztelgés a közös nemzeti célokért hozott áldozat előtt

Március 15-e a magyarok számára a szabadságot, a közös nemzeti céljainkért hozott áldozat előtti tisztelgést jelenti - írta a KDNP frakcióvezetője közleményében. Simicskó István kiemelte: az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc hősei "a bátorságukat, a szabadság iránti olthatatlan vágyukat, a hazaszeretetüket és az önzetlen odaadásukat állították elénk sohasem fakuló példaként".

"Ezek azok az erények, amelyek az elmúlt több, mint ezer esztendőben sok nagyszerű elődünk küzdelme, példamutatása, teljesítménye és - ha a történelem úgy kívánta - áldozata által képesek voltak biztosítani fennmaradásunkat, helyünket a keresztény Európában, és megbecsülésünket a világ más nemzetei oldalán" - tette hozzá.

Simicskó István rámutatott, 1848 küzdelmében "az egyik oldalon az idegen érdekek, a másikon a magyar nép állt, amely nem akart mást, csak azt, hogy saját sorsáról maga dönthessen". Az hogy ma is létezik Magyarország, "ahol anyanyelvünkön beszélhetünk és szuverenitásunkat kiharcolva, Európa részeként élhetünk, példaadó elődeinknek az ajándéka számunkra" - fogalmazott.

"Kötelességünk, hogy a XXI. században is tovább vigyük a reformkor alkotóinak, a márciusi ifjaknak, a forradalom és a szabadságharc során hazájukért tenni kész magyarok szellemét, minden erőnkkel ellenálljunk azoknak, akik önrendelkezésünket akarják csorbítani, ne feledjük azokat a célokat és eszméket, amelyekért a szabadságharcosok vérüket adták" - írta.

Párbeszéd: ma a zöldek a forradalmárok

A mai világ forradalmárait úgy hívják, hogy zöldek, mert ma a zöldek kívánnak békét, szabadságot, egyetértést, és persze zöld Magyarországot - mondta a nemzeti ünnepre készült videójában a Párbeszéd társelnöke. Tordai Bence a szerdán közzétett felvételen arról beszélt, hogy március 15. időtálló ünnep, mert alapvető eszmékről szól, szabadságról, egyenlőségről és testvériségről.

A magyarok 1848-ban szembeszálltak az elnyomással, mert egy boldogabb, élhetőbb országról álmodtak és nemet mondtak mindarra, ami az elnyomásból és a zsarnokságból következik - jelentette ki. Feltették a kérdést, hogy mit kíván a magyar nemzet, és megadták rá a választ is: legyen béke, szabadság és egyetértés! - emlékeztetett a politikus.

Tordai Bence hangsúlyozta, a zöldek a kezdetektől elkötelezett pacifisták, vagyis békepártiak. A folyamatosan fejlődő zöld mozgalmak és pártok egyik fontos felismerése éppen az volt, hogy a béke legfőbb garanciája az együttműködés - tette hozzá.

LMP: a forradalom üzenete, hogy vannak dolgok, amelyekért megéri harcolni

Ungár Péter, az LMP társelnöke egy videóban arról beszélt, hogy azért fontos a forradalomra és a szabadságharcra emlékezni, mert akkor született meg az új, polgári Magyarország. Az ország függetlensége, önállósága jelenlegi formájában akkor alakult ki.

"Büszkék vagyunk az előttünk járó hősökre" - jelentette ki a videóban Schmuck Erzsébet, a párt másik társelnöke, hozzátéve: egy országnak újra és újra meg kell harcolnia a függetlenségéért, a szabadságáért és a jövőjéért. "Mi azt mondjuk, hogy a gazdasági gyarmatosítással szemben igenis küzdeni kell" - hangsúlyozta, hozzátéve: a tőke nem előzheti meg az embert, a politikai haszonszerzés a jövő generációk érdekeit, és a természeti értékek nem áldozhatók fel a kapzsiság oltárán.

A legfontosabb üzenetüknek azonban azt nevezte: "a jövőnkről nem lehet a fejünk felett dönteni". Úgy fogalmazott, beleszólást kell követelni a jövőnket meghatározó kérdésekbe, mert leginkább azzal lehet tisztelegni a forradalom hősei előtt, ha használjuk az általuk megalapozott vívmányokat.

MSZP: a haladás és a progresszió ünnepe ez a nap

Március 15. a társadalmi haladás, a valódi nemzeti ügyek és az európai progresszió ünnepe, ezzel szemben a mostani orbáni rendszerre sem a haladás, sem a valódi nemzeti érdekképviselet, sem a haladó európaiság nem jellemző - jelentette ki az MSZP társelnöke szerdán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján, a pesterzsébeti Petőfi-szobornál tartott megemlékezésen.

Kunhalmi Ágnes az MSZP Facebook-oldalán közvetített rendezvényen azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök függőségi viszonyok millióit alakította ki Magyarországon, ez pedig blokkolja a társadalmi haladást, a fejlődést és a modernizációt.

Szerinte 1848-ban az akkori magyarok nemcsak követői, hanem formálói voltak az európai eseményeknek. Akkor Magyarország az európai progresszió élvonalához tartozott, ma azonban Magyarország a sereghajtók között van az Európai Unióban - tette hozzá.

Az ellenzéki politikus közölte, sem az EU alávetettjeinek, sem az EU zsarolóinak nem szabad lenni, Magyarország akkor lesz erős, ha aktív alakítója az uniónak.

Kunhalmi Ágnes elmondta, hisznek abban, hogy minden korrupt és autoriter rendszernek vége van egyszer, ebben hittek az 1848-as forradalom hősei is, ezért egymástól nagyon különböző politikai irányzatok egyeztek ki azért, hogy közös ügyüket sikerre vigyék.

Az MSZP szerint ma együttműködő, szuverén Magyarországra van szükség, ahol a szabadság és a jólét egyszerre tud teljesülni - mondta.

Hiller István, az MSZP választmányának elnöke szerint a 21. században az érvényesülés alapja a tudás, ezért mindenki, aki kiáll az oktatás és a tudás mellett, a szabadságot akarja. A 21. században az lehet szabad, akinek van tudása, ezért biztosítani kell minden magyar fiatalnak a tudáshoz való egyenlő hozzáférés jogát - jelentette ki.

Közölte, az MSZP 2023-ban összeköti a szabadság és a tudás eszméjét, gyakorlatát és azt akarja, mindenkinek jusson tudásból, hogy szabadon élhessen.

A megemlékezés végén a két politikus koszorút helyezett el a szobornál.

Momentum Mozgalom: ezt a hatalmat nem érdekli a jövőnk

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és frakcióvezetője, valamint Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője is közösségi oldalán tette közzé gondolatait. Gelencsér Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy ma is meg kell küzdenünk a szabadságunkért, Donáth Anna szerint pedig a mai napon a jövőbe kell tekintenünk.

Gelencsér Ferenc a '48-as események ikonikus helyszínein készített fotókkal emlékezett meg az szabadságharcról és közösségi oldalán elmondta: "ma ismét szembe kell néznünk azzal, hogy megküzdjünk a saját szabadságunkért. Ezért bontottunk tegnap kordont a Karmelitánál, ezért küzdünk Debrecenben és Egerben az ott élők jogaiért, ezért állunk ki Ukrajna mellett egy olyan háborúban, ahol a magyar kormány álláspontja egy év alatt sem vált világossá."

"Cselekednünk kell, mert világossá vált, hogy ezt a hatalmat nem érdekli a jövőnk. Nekik március 15. a múlt, és a nemzet nagyságát csak a múltba révedezve képesek megélni. Nem értik Petőfi üzenetét. Nem értik, hogy a nemzetet csak a jövőbe tekintve, a jövőnket építve tudjuk erősíteni" - írja a Facebookon Donáth Anna, továbbá hozzáteszi, hogy fontos, hogy jövőképet adjunk magunknak, hiszen anélkül könnyű elhinni a hatalom hazug üzeneteit.

Kövér László: Jogunk is van, erőnk is van, hogy öncél legyünk

Készen állunk a modern magyar nemzetet és a polgári Magyarországot megteremtő és éltető szabadság védelmére, melyet Kossuth Lajos vezetésével vívtak ki az 1848-49-es forradalmárok - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Monokon.

Kövér László ünnepi beszédében hangsúlyozta, a neves államférfi monoki szülőhelyéről és szobra mellől

ma azt jelenthetjük Kossuthnak, hogy az Istenben, hazában és családban hívő mai magyarok "21. századi regimentje felsereglett és nincsen híján lélekszámnak és a lélek erejének sem".

"Jogunk is van, erőnk is van, hogy öncél legyünk, ne idegen céloknak eszköze" - idézte Kossuth Lajos szavait Kövér László, megjegyezve, Magyarország kormányzójának és első pénzügyminiszterének demokráciaeszménye nemcsak a magyar, hanem a nyugati szabadságnak ihletője és éltetője is egyben.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, Kossuth Lajos alakja az egész világon ismertté tette azt, hogy mit jelent a szabadság és a demokrácia.

Orbán Viktor: Orbán Viktor: minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar

A 200 éve született Petőfi Sándor szülőhelyén, a Kiskunság közepén, Kiskőrösön tartotta a március 15-ei ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök szerdán 15 órától. Nyomatékosította, "sosem fogjuk engedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a kezünkből".

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára egy színpadon

A Demokratikus Koalíció elnöke egyebek mellett leszögezte, hogy a DK lesz az otthona a Fidesszel szemben állóknak. Dobrev Klára EP-képviselő, a párt árnyékminiszterelnöke azt mondta, hogy a Fidesz már két nagyon fontos dolgot elvett a magyar nemzettől, az európai Magyarországot nem szabad hagyni elvenni.

1848-ra emlékezett és a békéért tüntetetett a Mi Hazánk Mozgalom

Petőfi Sándorék 1848-ban nem ilyen Magyarországról álmodtak - hangsúlyozta Toroczkai László pártelnök, frakcióvezető a Mi Hazánk Mozgalom béketüntetéssel egybekötött március 15-i megemlékezésén, a budapesti Pilvax közben.

Arról beszélt: Magyarországon egy nagyhatalom ismét megszállóként viselkedik, márpedig a márciusi ifjak "semmilyen nagyhatalmat nem akartak Magyarországon látni". Toroczkai László szerint ki kell vívni a magyar szabadságot, függetlenséget, ennek az is a része, hogy ne sodorjanak bele minket nagyhatalmi háborúba, katonákat máshonnan ne hozzanak ide, a magyarokat pedig ne vigyék külföldre. Itt nem két ország csatlakozásáról van szó, hanem a NATO terjeszkedéséről - fogalmazott, hozzátéve, ez veszély, ezért nemet kell rá mondani.

Hosszú távon az Ausztriához hasonlóan semleges, csak a magyar érdekekre fókuszáló Magyarországot nevezett célnak, amihez erős honvédséget kell építeni a mostani, "szétvert" hadsereg helyett, hiszen a NATO-ból kilépve így megszűnne az ország védelme.

Közölte:

tovább kívánják fejleszteni a Mi Hazánk programját, egy sokaknak hitet adó, a felháborodott magyarokat külföldről hazahozó, a többieket itthon tartó dokumentummá alakítva azt.

Kijelentette, "vissza kell venni a magyarok fővárosát, Budapestet az életképtelen, magyartalan belpesti romkocsmatöltelékektől", hiszen "még menthető Magyarország, még menthető Budapest", csak vízióval rendelkező emberek kezébe kell adni az irányítást.

Arról beszélt: rendbe kell tenni, fel kell emelni az országot, majd a civilizációnkat kell megmenteni. Nekünk csak nagyban szabad gondolkodnunk, kicsiben nem érdemes - fogalmazott.

Karácsony Gergely: Budapest köztársaság és az is marad

Budapest, miként sok szabad magyar város, köztársaság. Budapest köztársaság és az is marad - hangoztatta a főpolgármester a március 15-i nemzeti ünnepen rendezett Szabadságmenet elnevezésű eseményen a fővárosban.

Karácsony Gergely beszédében úgy fogalmazott, hogy "a köztársaságot száműzték az országunk nevéből és száműzték az állam működéséből is". Szavai szerint ugyanakkor

a köztársaság ott van a szabad önkormányzatokban, a civilek munkájában, a tanárok és a diákok mozgalmában, az orvosi kamarában, a városvédők és jogvédők küzdelmeiben, a helyi civilekben, közösségekben.

A főpolgármester azt mondta, hogy a köztársaságért zajló küzdelem "nemcsak, sőt egyre kevésbé" a pártpolitika felszínén zajlik. Karácsony Gergely egyúttal a köztársaság ügyét az ellenzéki pártok, a "szabad önkormányzatok" és a civilek közös ügyének nevezte, majd a 2024-ben esedékes önkormányzati választásokra utalva a "szabad városok" megvédését és számuk gyarapítását sürgette.

Kifejtette: régen a városok úgy védték az értékiket, hogy falakat emeltek, ma azonban úgy, hogy "ledöntjük ezeket a falakat, hogy még többet tehessünk a békéért, a szabadságért és az egyetértésért". Azért "vagyunk újra együtt, mert eszünk ágában sincs alattvalónak lenni". "Mindazokkal, akik ma kokárdát viselnek a szívük fölött, közös a sorsunk, egyek vagyunk. Egy köztársaság, egy nemzet, egy haza" - hangoztatta.

Szólt arról is, hogy a 175 éves magyar forradalmat és szabadságharcot a 150 éve egyesített Budapest köszönti Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján.

Karácsony Gergely a miniszterelnök Kiskőrösön tartott ünnepi beszédére utalva úgy vélekedett: érdekelné a költőt, hogy "vajon melyik versét veszik szájukra a dicsőséges nagyurak". "Bennünket az (...) hozott össze, hogy legyünk jobbak, nemesebbek a dicsőséges nagyuraknál" - fogalmazott, majd keserű felismerésnek nevezte, hogy "nem tettünk még eleget" a szabadságért, "ha megint van okunk a szabadságunkat félteni".

"Kezdjük azzal, hogy lemossuk a gyalázatot (...), nem engedjük, hogy ismét páriává legyen a hazánk Európában" - mondta.

A főpolgármester úgy vélte, hogy

1848 "nagyszerűsége és tragédiája" is abból fakadt, hogy Európa népei csak együtt lehetnek szabadok.

"Aki ma kokárdát hord, annak azt is ki kell mondania, hogy szabadságot és békét Ukrajnának, Magyarországnak és minden népnek" - jelentette ki.

Közölte: a Szabadságmenet nem ma ér véget, hanem ma kezdődik, "találkozunk ugyanitt ugyanígy, sőt ha lehet kicsivel többen".

Az esemény résztvevői 15 órakor indultak a Hősök teréről, ahova nem sokkal 17 óra előtt érkeztek meg. A felvonulók a többi között "a történelmet mindig az ifjúság írja" feliratú molinót tartottak fel, illetve nemzeti lobogót és a Tanítanék mozgalom jelképévé vált kockás zászlót is lengettek.

A nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzshöz napközben beérkezett információk alapján elmondható, hogy a március 15-i rendezvények biztonságosan véget értek - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerda este a közösségi oldalán. Kovács Zoltán a bejegyzésben azt írta: a rendőrség szerdán 18 óráig országosan 510 rendezvény békés lebonyolítását biztosította. Ezek közül 451 állami, illetve önkormányzati, 45 kulturális, valamint 14, gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény volt.