Az energiapolitikában jelenleg a kétségbeesés uralkodik az Európai Unión belül, ezt mutatja a döntéshozatal hektikussága is - mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden konferencián Budapesten.

A Századvég Európa Projekt kutatás eredményeiről rendezett konferenciájának Merre tovább energiapolitika? című kerekasztal-beszélgetésén az államtitkár példaként említette, hogy a cseh elnökség alatt kéthetente ülésezett az Energiatanács. Volt olyan döntés, amelyet hat nap alatt elfogadtak, ez is a döntéshozatal hektikusságát mutatja - fejtette ki.

A gázárakról szólva kifejtette: a magas árak és a nagy bizonytalanság miatt mindenki komolyan takarékoskodik,

Magyarországon 17 százalékos fogyasztáscsökkenést mértek.

• Kisebb a kereslet,
• enyhe a tél,
• a piacon elérhető nagy mennyiség pedig lenyomta az árakat.

Kormányzati oldalról és magyar szempontból lényeges a határkeresztező vezetékek kiépülése, a régióból ide tud jutni a gáz, amit fontos eredménynek értékelt az államtitkár. Emellett megnyugtatónak nevezte, hogy jelentős földalatti gáztároló kapacitással rendelkezik az ország, az éves fogyasztás kétharmadát el tudja tárolni, ami Európában magasnak számít.

Az üzemanyagpiacról elmondta: vasárnap életbe lép az orosz olajtermékekre vonatkozó embargó és reexporttilalom, és napirenden van egy tizedik uniós szankciós csomag, mindez piaci bizonytalanságot okoz.

Magyarországon a kialkudott mentesség miatt zavartalan lesz az ellátás,

az európai piacokon azonban áremelkedést okozhat az újabb szankció bevezetése. Emlékeztetett: Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól. Másrészt sikerült a régió országaival együtt kiharcolni, hogy a régióban mentességet kapott finomítókban előállított üzemanyagot olyan arányban tovább lehessen értékesíteni, amilyen arányban nem orosz eredetű nyersolajat tartalmaz.

Az új uniós árampiaci működési modell - amely a fixált árak irányába mozdítja el az EU-t - tervezett elfogadásáról elmondta: a kérdés már másfél éve felmerült, Magyarország már meglépte ebben az ügyben azt, amin az EU most kezd gondolkodni.