Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Egy diákmunkás irodai kisegítő munkát végez a nyíregyházi önkormányzat hivatalában 2015. július 9-én. A város önkormányzata és intézményei az állami diákmunka programban 146 diákot foglalkoztat egy hónapig, napi hat órában.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Felmérés: a fiatalok túlnyomó része fizetésemelésre számít

Továbbra is optimistának mondhatóak a dolgozó fiatalok, ha a fizetésükről van szó – derül ki a K&H ifjúsági index negyedik negyedéves adataiból. A kutatás szerint a fiatalok 38 százaléka érzi azt, hogy megbecsülik a munkáját.

Eldőlt, hogy 2023-ban a minimálbér 14 százalékkal 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 16 százalékkal 296 ezer forint fölé emelkedik, ez pedig mindenkinek a fizetésére, így a dolgozó fiatalokéra is hatással lehet. Ők egyébként derűlátóak a fizetésük alakulását tekintve a K&H ifjúsági index eredményei szerint.

A negyedik negyedévben ugyanis a 19–29 éves, állással rendelkező fiatalok 69 százaléka számol azzal, hogy növekedni fog a nettó fizetése a következő időszakban. Ez az arány ugyan elmarad a harmadik negyedévben mért 76 százaléktól, de 2015 vége óta minden negyedévben a dolgozó fiatalok több mint fele számított béremelésre.

Mindössze 6 százalékos a pesszimisták aránya, vagyis azoké, akik alacsonyabb fizetéssel kalkulálnak

– olvasható a pénzintézet sajtóanyagában.

A hivatalos KSH-adatok szerint egyébként 2022 első háromnegyed évében a 20-29 éves fiatalok kedvezmények nélkül számolt nettó fizetése közel 287 ezer forintot tett ki, szemben az egy és két évvel korábbi 245 ezer és 227 ezer forinttal. Azaz éves összevetésben 17 százalékkal, kétéves távlatban pedig több mint 26 százalékkal emelkedett ez az összeg.

Kérdés a megbecsültség

Bár a többség tehát fizetésemelést vár, kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, összességében valóban megbecsülik őket a munkahelyükön. A kutatás szerint az érintett fiatalok 38 százaléka, azaz tízből kevesebb mint négyen mondták ezt.

Arra a kérdésre, hogy mennyire érzik stabilnak az állásukat a dolgozó fiataloknak csak a 49 százaléka válaszolt igennel, az elmúlt negyedévekben hasonlóan alacsony eredmények születtek. 2017 végétől 2020 elejéig kedvezőbb volt a helyzet, akkor a fiatalok majdnem 70 százaléka mondta stabilnak az állását. A mostani alacsony arány feltehetően magyarázható azzal, hogy bizonytalanabbá vált a gazdasági környezet részben az emelkedő árak és a visszafogottabb gazdasági növekedés miatt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×