Jogerőssé vált a főváros déli részére tervezett Galvani híd, más néven új Duna-híd építési engedélye, amelyről Fürjes Balázs miniszterhelyettes számolt be a Facebookon – írja az Index.hu.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára – aki az építészzsűri elnöke is volt – azt írta, hogy a Galvani híd még 1985-ben került be Budapest hivatalos városrendezési teveibe. A tervezéshez csak 2018-ra állt rendelkezésre a szükséges forrás, a politikai szándék és az egyetértés az érintett felek, így a szakma, a főváros, a kormány és a fővárosi kerületek között.
A bejegyzésből az is kiderült, hogy a Galvani híd megépítésével Budapest közlekedése több szempontból is újabb lehetőségekhez fér hozzá:
a híd becslések szerint ötvenezer autóval csökkentheti naponta a belvárosba igyekvő autósok számát.
Ráadásul hozzájárul a belvárosi hidak és főutak forgalomcsillapításához, és új közlekedési kapcsolatot hoz létre a szomszédos városrészek (Dél-Pest, Dél-Buda, Csepel) között. A hídon villamos is keresztül megy majd, de alkalmas lesz kerékpáros és gyalogosközlekedésre is.
A hídhoz kapcsolódóan létrejön Budapest új, városias jellegű körútja bicikliúttal, fasorral, szintbeli csomópontokkal, ami az M1–M7 és az M5-ös autópálya bevezető szakasza és az Üllői út között hoz létre közvetlen kapcsolatot.
Fürjes Balázs szerint a feladat sem kicsi, így négy év kemény munkája kellett ahhoz, hogy elkészüljenek a részletes tervek, és a Galvani híd a múlt héten megkapja az építési engedélyt. A bejegyzésben az is kiderült, hogy a tervezésre kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázaton a nemzetközi zsűri végül az angol–holland Buro Happold és az UNStudio terve mellett döntött.
Magyar partnerük a CÉH Zrt. lett. A tervezés teljes költségét a kormány magára vállalta, ami 4,5 milliárd forint, a tervezési munkát Fürjes Balázs Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkárral együtt irányította.