Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Erőmű a moldovai főváros, Chisinau (Kisjenő) külterületén 2022. november 16-án. Az ukrán energiahálózat elleni orosz rakétacsapások miatt időszakonként kimaradások vannak az áramszolgáltatásban a szomszédos Moldova több városában. Moldova jelentős mértékben függ az orosz gáztól, az áramszükségletének mintegy 30 százalékát pedig Ukrajnából szerzi be.
Nyitókép: MTI/AP/Aurel Obreja

MEKH: a földgázimport folyamatos, a tárolók 86 százalékon vannak

A hazai piaci folyamatokat alapjaiban befolyásolta a háború kitörése és az EU-ba irányuló orosz vezetékes gázexport drasztikus csökkenése.

A magyarországi gázpiac elmúlt évéről nyújtott áttekintést Ságvári Pál a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont rendezvényén a MEKH képviseletében. A kihívások ellenére a folyamatos import és a 86 százalékos tárolói készlet biztosítja az idei télen a fűtéshez szükséges gázt, ugyanakkor már a következő fűtési szezon is fókuszba került – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleményéből.

Előadásában Ságvári Pál elmondta: a 2021/22-es gázév központi problémája egész Európában a rendkívüli áremelkedés volt, aminek elsődleges oka az orosz csővezetékes import elapadásából eredő forrásszűke volt. Ez jelentős finanszírozási igénnyel jár a kereskedők oldalán, és a megemelkedett költségek óriási terhet jelentenek a szektor minden szereplőjének. Ságvári Pál szerint

a magyar piacon 2021 októberétől a legnagyobb változás a Szerbia felőli import megindulása volt.

Ez egyben együtt járt az ukrajnai import jelentős visszaesésével, majd megszűnésével. Az alacsonyabb import miatt a tavalyi télen az ellátásban jelentős szerepet játszottak a tárolók is, de a tavaszra kialakult rekordalacsony szintről a fűtési szezon kezdetére sikerült megnyugtató mennyiségű tárolói készletet építeni, ami biztosítja a téli ellátást.

Az áremelkedésnek jobban kitett ipari szektorban a 2021/22-es gázévben tíz százalék körüli volt a fogyasztás csökkenése, a lakossági fogyasztás eddig érdemben nem változott.

Ságvári Pál arra is kitért, hogy több mértékadó szervezet is elemezte a 2023/24-es télre való felkészülés kihívásait, és figyelmeztettek, hogy a nem orosz forrásból származó földgáz importjának további növelése korlátokba ütközik, így Európának fel kell készülnie egy esetleges részleges forráshiány kezelésére is.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×