eur:
394.11
usd:
365.27
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nyitókép: Forrás Rádió

Nyelvvizsga-amnesztia: máris harmadával csökkent a vizsgázók száma

Az államkincstár adatai szerint 2018 óta több mint 144 ezren kaptak átlagosan majdnem 33 ezer forintos állami támogatást az első sikeres nyelvvizsgájuk díjához.

Az állam 2018. január 1-je óta biztosít anyagi támogatást az első sikeres nyelvvizsga költségeihez, az idegen nyelvből tett, emelt szintű, térítésköteles érettségi vizsga díjához, valamint a nyelvvizsga-honosításhoz.

A VG kikérte a Magyar Államkincstártól (MÁK) a részletes adatokat, amelyekből az derült ki, hogy az első két évben ítélték meg a legtöbb vizsgázónak a támogatást.

  • 2018-ban 27 970-en,
  • 2019-ben 39 430-an,
  • 2020-ban 27 726-an,
  • 2021-ben 26 347-en, míg
  • 2022. január 1-jétől október 17-ig 22 849-en

kaptak anyagi segítséget.

A támogatás bevezetése óta 144 322 kérelmező jogosultságát ismerte el a MÁK. A 2020-tól, vagyis a koronavírus-járvány első évétől érzékelhető visszaesés mögött szinte bizonyosan az áll, hogy a kormány a pandémia miatti lezárásokra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el, és annak is kiadták a diplomáját – a nyelviskolák nagy bánatára –, akinek nem nem volt papírja az idegennyelv-tudásáról.

Már az Országgyűlés előtt fekszik egy olyan kormányzati törvényjavaslat, amelynek alapján az alapszakos diplomához a jövőben egyáltalán nem lesz kötelező nyelvvizsgát szerezni. Az előterjesztés elfogadása esetén azok a végzősök is megkaphatják az oklevelüket, akik 2021. augusztus 31. után államvizsgáztak, de nem tettek sikeres nyelvvizsgát.

A visszatérítésére jogosultaknak átlagosan 33 209 forintot, a csak a második résznyelvvizsga költségére átlagosan 19 524 forintot, míg a honosítása díjra egységesen 10 ezer forintot folyósított a MÁK, amely ezen adatok alapján arról tájékoztatott, hogy a kérelmezők részére átlagosan 32 877 forintot utalt. Az igénylések 80 százalékában angol, 13 százalékában német nyelvvizsga után történik.

A statisztikai mutatók azt igazolják, hogy

a nyelvvizsgázók számának jelentősen visszaesett:

míg a 2010-es években az angoltudásukról számot adók száma minden évben 80 és 100 ezer között alakult, addig tavaly és az az előtti évben a 70 ezret sem érte el, idén eddig pedig még „csak” 54 ezren vizsgáztak.

A németből nyelvvizsgázók száma megfeleződött – 2013-ban még 28 ezren voltak, tavaly már csak 14 ezren –, de a francia esetében sem sokkal jobb a helyzet. A világnyelvek közül nagyobb stabilitást egyedül a spanyol mutat, amelyből évente nagyságrendileg 1000-1200-an vizsgáznak, és ez 2021-ben is így volt (1047).

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×