eur:
409.3
usd:
374.53
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Szavaznak a képviselők az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Visszaállították a korábbi vagyonnyilatkozati törvényt

Az Európai Bizottság elvárásaihoz igazította a vagyonnyilatkozati rendszer szabályait az Országgyűlés.

A képviselők 139 igen, 22 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról.

A törvény az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatja meg a vagyonnyilatkozatok szabályait.

Újból kötelező lesz az országgyűlési képviselők és az érintett közjogi tisztségviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatot tenni.

A nyáron elfogadott szabályok szerint jelenleg csak a változást kell bejelenteni a nyilatkozattevőnek, a most elfogadott jogszabály visszaállítja az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

A vagyonnyilatkozatot először 2023. január 31-ig kell megtenni, ezen időpontig marad a változásbejelentési kötelezettség.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az általános vitában elmondta, korábban az Európai Parlament (EP) szabályozásához igazította a hazai vagyonnyilatkozati előírásokat a magyar törvényhozás, így az azt ért brüsszeli bírálat azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem találta eléggé transzparensnek ezeket a kereteket. Hozzátette: visszaállítják a korábbi magyar szabályozás alapvető eljárási elemeit, egyes pontokon vegyítve a két rendszert.

A parlament július 19-én igazította a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. A képviselőknek augusztus 5-ig kellett az új nyilatkozatot megtenni, amelyben már nem kellett feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről adtak számot.

A régi-új szabályok szerint ismét nyilatkozni kell

  • az ingatlanokról, külön nevesítik a mezőgazdasági ingatlanokat. A nyilatkozattételre kötelezettnek be kell számolnia
  • nagy értékű ingóságairól, például gépjárművekről, vízi vagy légi járműről, védett műalkotásról. Számot kell adni
  • az értékpapírban elhelyezett megtakarításról vagy egyéb befektetésről,
  • a takarékbetétben elhelyezett megtakarításról,
  • a készpénzről,
  • a hitelintézeti számlakövetelésről, tartozásról. A nyilatkozatban be kell számolni
  • az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelméről,
  • gazdasági érdekeltségéről.

Az új nyilatkozat nem tartalmazza azt a kimutatást, amelyben a képviselő felsorolhatta az Országgyűléstől, pártjától kapott juttatásokat.

A jogszabály az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók mellett vonatkozik a köztársasági elnökre, a nem képviselő politikai felsővezetőkre, az Alkotmánybíróság tagjaira, a legfőbb ügyészre és helyetteseire, a Költségvetési Tanács elnökére, a Nemzeti Választási Iroda, a Közbeszerzési tanács, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőire, a Versenytanács, a Médiatanács és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjaira, az alapvető jogok biztosára és helyettesére, tovább az Magyar Nemzeti Bank vezetőire és a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjaira, valamint a felügyelőbizottság tagjaira.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint a politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelőszervezetében betöltött tagságot, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztséget - nem létesíthet, valamint az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.

Most úgy módosították a törvényt, hogy ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaira, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betöltőkre, azzal hogy az érintett nem vehet részt a döntéshozatalban, ha egyebek mellett a családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozást miatt nem képes pártatlanságra.

A törvény legtöbb rendelkezése november 1-jén lép hatályba. Márciustól hatályos azonban az a paragrafus, miszerint a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a mentelmi bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhet. A 2022. augusztus l-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×