Infostart.hu
eur:
388.16
usd:
335.86
bux:
123500.51
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Szavaznak a képviselők az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Visszaállították a korábbi vagyonnyilatkozati törvényt

Az Európai Bizottság elvárásaihoz igazította a vagyonnyilatkozati rendszer szabályait az Országgyűlés.

A képviselők 139 igen, 22 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról.

A törvény az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint változtatja meg a vagyonnyilatkozatok szabályait.

Újból kötelező lesz az országgyűlési képviselők és az érintett közjogi tisztségviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatot tenni.

A nyáron elfogadott szabályok szerint jelenleg csak a változást kell bejelenteni a nyilatkozattevőnek, a most elfogadott jogszabály visszaállítja az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

A vagyonnyilatkozatot először 2023. január 31-ig kell megtenni, ezen időpontig marad a változásbejelentési kötelezettség.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az általános vitában elmondta, korábban az Európai Parlament (EP) szabályozásához igazította a hazai vagyonnyilatkozati előírásokat a magyar törvényhozás, így az azt ért brüsszeli bírálat azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem találta eléggé transzparensnek ezeket a kereteket. Hozzátette: visszaállítják a korábbi magyar szabályozás alapvető eljárási elemeit, egyes pontokon vegyítve a két rendszert.

A parlament július 19-én igazította a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez. A képviselőknek augusztus 5-ig kellett az új nyilatkozatot megtenni, amelyben már nem kellett feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről adtak számot.

A régi-új szabályok szerint ismét nyilatkozni kell

  • az ingatlanokról, külön nevesítik a mezőgazdasági ingatlanokat. A nyilatkozattételre kötelezettnek be kell számolnia
  • nagy értékű ingóságairól, például gépjárművekről, vízi vagy légi járműről, védett műalkotásról. Számot kell adni
  • az értékpapírban elhelyezett megtakarításról vagy egyéb befektetésről,
  • a takarékbetétben elhelyezett megtakarításról,
  • a készpénzről,
  • a hitelintézeti számlakövetelésről, tartozásról. A nyilatkozatban be kell számolni
  • az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelméről,
  • gazdasági érdekeltségéről.

Az új nyilatkozat nem tartalmazza azt a kimutatást, amelyben a képviselő felsorolhatta az Országgyűléstől, pártjától kapott juttatásokat.

A jogszabály az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók mellett vonatkozik a köztársasági elnökre, a nem képviselő politikai felsővezetőkre, az Alkotmánybíróság tagjaira, a legfőbb ügyészre és helyetteseire, a Költségvetési Tanács elnökére, a Nemzeti Választási Iroda, a Közbeszerzési tanács, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőire, a Versenytanács, a Médiatanács és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjaira, az alapvető jogok biztosára és helyettesére, tovább az Magyar Nemzeti Bank vezetőire és a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjaira, valamint a felügyelőbizottság tagjaira.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint a politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelőszervezetében betöltött tagságot, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztséget - nem létesíthet, valamint az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.

Most úgy módosították a törvényt, hogy ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaira, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betöltőkre, azzal hogy az érintett nem vehet részt a döntéshozatalban, ha egyebek mellett a családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozást miatt nem képes pártatlanságra.

A törvény legtöbb rendelkezése november 1-jén lép hatályba. Márciustól hatályos azonban az a paragrafus, miszerint a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a mentelmi bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhet. A 2022. augusztus l-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell.

Címlapról ajánljuk
Három, Ukrajnának kémkedő személy ellen tesz feljelentést a kormány
kormányinfó

Három, Ukrajnának kémkedő személy ellen tesz feljelentést a kormány

„Két kémbotrányról beszélünk, mind a kettő a Tisza Párté. Az egyik botrány egy újságíró fedőtevékenységű ügynöké. Ha valaki a Watergate-nél nagyobb botrányt szeretne, ez biztos, hogy nagyobb.” Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számos kérdésre válaszolt titkosszolgálati ügyekkel kapcsolatban, de sok kérdés irányult a benzin, a Mi Hazánk és Ukrajna témájára is.

Katar elzárja a gázcsapot, 3-5 évnyi kemény helyreállítás jön – Szakértő: a piac kimozogja

A katari állami energiavállalat vis maiorra hivatkozva felfüggeszti egyes hosszú távú cseppfolyósított földgázszállítási szerződéseit több európai és ázsiai partnerrel, miután egy iráni rakétatámadás súlyos károkat okozott létesítményeiben. A fejlemény várhatóan tovább szűkíti a globális LNG-kínálatot. A lehetséges következményekről Deák András energiapolitikai szakértő beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Újabb fordulatok a háborúban - Mi történik a piacokon?

Újabb fordulatok a háborúban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és Európában is eséssel indult a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×