Orbán Viktor a kétoldalú kormányzati kapcsolatokról elmondta, hogy a német szövetségi kormány programját "egy világ választja el" a magyar kormány programjától. A német kormányt alkotó koalíció legnagyobb ereje, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig "a legmagyarellenesebb párt Európában".

Így "komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket" - emelte ki Orbán Viktor.

A legnagyobb ellenzéki erőtől, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, ugyancsak ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pártról szólva kifejtette, hogy "az államközi kapcsolatok fontosabbak a pártok közötti kapcsolatoknál", ezért

"kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető legjobb kormányközi kapcsolatok oltárán",

hiszen "a német demokrácia sajátossága, hogy ha lépéseket tennénk az AfD-vel kapcsolatban, az kihatással lenne a kormányközi kapcsolatokra".

Hozzátette, hogy a CDU "magyar szempontból ma már baloldali párt", és ugyanez érvényes a bajor CSU-ra is.

A magyar-német viszonnyal összefüggésben arról is szólt, hogy "Németország multikulturális társadalommá vált", és "a magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb, mint a német társadalom".

Mint mondta,

Németországban "liberális hegemónia uralkodik", vagyis "csak egy narratívának van helye a nyilvánosságban",

és "aki ettől eltér, az már nem létezik ezen nyilvánosság számára", Magyarországon viszont "a közbeszéd pluralista struktúrájú".

Aláhúzta: "Németországban, de általában Nyugat-Európában is kettős mércét alkalmaznak, amit mi, magyarok semmiképpen nem tűrünk", ugyanakkor nincs értelme a Németországgal kialakult "politikai feszültség" fokozásának, mert "az együttműködés sokkal fontosabb".

Arról is szólt, hogy "a következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai fog hozzánk költözni, mert Magyarország egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország". Hozzátette, hogy "az európai történelemben mindig nagy nyereség volt a befogadó országok számára, amikor Nyugatról érkeztek bevándorlók", ezért Magyarország is szívesen látja a menekülteket, de csak ha nyugatról érkeznek.

Az ukrajnai háborúról szólva kifejtette:

"Európa jelenleg úgy támogatja Ukrajnát, hogy a kontinens egy eszkalációs spirál irányába kényszerül",

és "ha nem állítjuk meg ezt a folyamatot, akkor mi magunk is háborúba kerülünk, bár ezt eddig nem akartuk".

"Amit az EU most tesz, az teljesen tönkreteszi racionális és geopolitikai érdekeit", a szankciókról szóló döntések "kizárólag erkölcsi és érzelmi alapon születtek". Jelezte: németországi látogatása során is hiába kereste "a német energia- és szankciós politika racionális magját".

Azokra a kérdésekre, hogy mit kellene tennie Európának, azt mondta, hogy "háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatnak, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához". Így a német kormány remélhetőleg "előbb-utóbb belenő abba a szerepbe, amelyet Németországnak az európai súlya okán valójában be kellene töltenie". Abban is lehet reménykedni, hogy visszatér Donald Trump volt amerikai elnök és Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő.

Hozzátette:

a háború "nem ukrán-orosz tárgyalásokkal fog véget érni, ehhez amerikai-orosz tárgyalásokra is szükség van,

amíg azonban a két félnek nem egyértelmű érdeke a béke, addig a háború folytatódni fog".

A magyar kormány "tudatosan nem hánytorgatja fel" az ukrajnai magyar kisebbség és a jogaik elleni "támadásokat", de ez "nem jelenti azt, hogy amnéziában szenvednénk". A háború után a magyar kisebbség jogait is garantáló, átfogó megállapodást kell kötni a magyar-ukrán együttműködésről - jegyezte meg.

Az EU jövőbeli nemzetközi szerepéről kifejtette, hogy a biztonság- és védelempolitikában "több EU-ra van szükség", a közösségnek "a saját szuverenitása érdekében sokkal többet kell tennie katonai téren". A tagországoknak is több pénzt kell biztosítaniuk a fegyverkezésre és a védelemre, így az EU "akár be is tölthetné az Egyesült Államok kivonulása által felszabaduló geopolitikai teret".

Az EU-s támogatások ügyéről kiemelte, hogy az uniós intézményeket "fegyverként használják" a kormány politikai ellenfelei,

"büntetnek minket, és nyilvánvalóan az uniós pénzzel zsarolnak", aminek "nincs jogalapja, ez egész egyszerűen zsarolás".

Mint mondta, a kormány nem vitatkozni akar, hanem együttműködni, így "nincs bajunk" az Európai Bizottság által kért 17 pont végrehajtásával. "Mindet teljesíteni fogjuk. De lefogadom, hogy közvetlenül ezután lesz egy 18., egy 19., és így tovább" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: "abból indulok ki, hogy ezután mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd".

A lengyelek is "mindent teljesítettek", de "újabb követelések kerültek az asztalra" - fejtette ki a kormányfő, hozzátéve: "egyértelmű, hogy a lengyel kormányváltás kikényszerítéséről van szó", és "végső soron Magyarország esetén is ez lehet a cél".

Kiemelte:

"feltételezem, hogy az év végén felszabadítják a nekünk járó pénzt",

hiszen "teljes mértékben eleget teszünk minden technikai követelménynek", így "hamarosan semmi okuk nem lesz arra, hogy hosszú ideig megtagadják tőlünk a forrásokat".

"Arra számítok, hogy az év végéig alá tudjuk írni a szerződéseket az EU-val. Azt azonban nem tudom megmondani, hogy pénz valóban érkezik-e majd", de "Magyarországot pénzügyileg nem lehet sarokba szorítani" - mondta Orbán Viktor.