Amikor az orosz agressziót elítéljük és az erre adott válaszként bevezetett, szerintünk teljesen téves energetikai szankciókat kritizáljuk, jól látjuk, hogy ezek együttes következményeként jövőre a jelenlegi intézmények fenntartása a 25 megyei jogú városnak több mint 135 milliárd forint plusz kiadást jelent – mondta Gulyás Gergely. „Ez a gyakorlati következménye azoknak a nagy európai vitáknak, amelyek a háborúról és különösen a háborúra adott energetikai szankciókról zajlanak” – emelte ki.

Hozzátette: a kormány és az önkormányzatok egymásra vannak utalva ebben a helyzetben. Arra kérte az önkormányzatokat, faragják le plusz kiadásaikat, de a közszolgáltatások esetében a legfontosabbakat tartsák fenn. Megjegyezte: még így is állami segítségre lesz szükség, a kormány tárgyalni fog az önkormányzatokkal és igyekszik segítséget nyújtani.

„Egyetlen hosszú távú megoldás van, az, ha az energetikai szankciók helyett olyan politikára térünk át, ami normalizálja Európában az energiaárakat” – hangsúlyozta a tárcavezető hozzátéve: olyan észszerű európai politikát kellene folytatni, ami nem az agresszor Oroszországnak hoz nagy hasznot a rendkívül magas gázárral, hanem Európának nem okoz kárt és az agresszornak fáj. „Eddig az energetikai szankciók nem bizonyultak ilyennek” – jegyezte meg.

Emlékeztetett: a Magyar Villamos Művek már az elmúlt hónapokban számtalan olyan szabályt fogadott el, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok változó áron, több hónapos garanciavállalás nélkül szerződhessenek, de az árkérdésre alapvetően még nincs teljeskörű megoldás.

Az állam partnere lesz az önkormányzatoknak abban, hogy a következő évet is nagy nehézségek árán, de túl tudjuk élni

– mondta.

Szita Károly (Fidesz–KDNP) kaposvári polgármester, az MJVSZ elnöke jelezte, hogy a 25 megyei jogú városban több mint kétmillió ember él. A bajt nem mi okoztuk, se nem a kormány, mégis nekünk kell megoldanunk – mondta.

Szita Károly megköszönte, hogy a kormány érzékeli a problémát, illetve, hogy az átlagfogyasztásig megmaradt a rezsitámogatás és a felett sem piaci árat kell fizetniük az embereknek, valamint, hogy a kis- és középvállalatokat támogatja az állam, így megmarad a foglalkoztatottság szintje, és nem nő a munkanélküliség.

Mint mondta, az önkormányzatoknak is tenniük kell annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb, de a 2022-esnél mindenképpen kevesebb energiát használjanak fel 2023-ban. Ez azzal fog járni, hogy az alapvető szolgálatásokat biztosítják, de lesznek olyan intézmények, amelyek időszakosan zárva lesznek a téli hónapokban – mondta, megjegyezve: ha a működtetésben még ezek után is gond mutatkozna, az önkormányzatok a kormányhoz fordulhatnak.

Azt mondta, a tárgyalások október második felében, novemberben lehetnek.