Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay.com

Új kutatás indult, a magyar felnőttek képességeit vizsgálják

A PIAAC-kutatás szövegértési, olvasási, számolási és problémamegoldó képességet, valamint ezek munkaerőpiaci hasznosulását vizsgálja.

A PIAAC mozaikszó, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD felnőttekre vonatkozó képesség- és kompetenciamérési programját jelenti. A kutatás a felnőttek alapkompetenciáit, a szövegértést, elemi olvasási, számolási és az adaptív problémamegoldó-képességeket méri fel. Ezeket a kompetenciákat, kulcsfontosságú készségeket a mindennapi életben és a munkavégzés során használjuk – mondta az InfoRádióban Hagymásy Tünde, a KSH oktatási, kulturális és időfelhasználás-statisztikai osztályának vezetője.

A feladatok között útmutató menetrendek értelmezése, térképek olvasása, és a való életben felmerülő feladatok megoldása szerepel. Azt is vizsgálják, miként tudják a felnőttek ezeket a készségeket a munkaerőpiacon hasznosítani.

A felmérés a 16 és 65 év közötti lakosokra vonatkozik, és a mintába került személyeket véletlenszerűen, tudományosan megalapozott statisztikai módszerrel választották ki. A kutatás Magyarországon szeptember 1-jén már elkezdődött, és előreláthatóan négy hónapig fog tartani. A nemzetközi felmérés adatfelvételét az OECD koordinálja, és a szakértő szerint "nagyon szigorú előírásokkal bonyolítják le minden országban", egységes módszertannal és eljárással. A felmérésben Magyarországgal együtt összesen 37 ország vesz részt.

"A felmérés során a kérdezőbiztosok személyesen keresik fel a mintába került személyeket, hogy meggyőzzék őket a részvételről, ugyanis

az adatgyűjtésben való részvétel önkéntes"

– mondta.

A kérdezőbiztosok a kompetenciafeladatok megoldása előtt a válaszadóktól alapvető demográfiai adatokat kérdeznek: az életkorukat, az iskolai végzettségüket, a foglalkoztatási helyzetüket. Ezenkívül a munkakörükre, a munkahelyi környezetükre vonatkozóan válaszolnak, majd a feladatokat tableten önállóan, segítség nélkül oldják meg a válaszadók.

A munkát 250 helyszínen végzik a kérdezőbiztosok, a nagyvárosok mellett Budapest valamennyi kerülete, és a kisebb települések is megjelennek a mintában.

Több mint kilencezer magyarországi lakócímmel rendelkező felnőtt lakost keresnek meg az elkövetkező négy hónapban.

Az 2017-es felmérésben szövegértésből a magyarországi felnőtt lakosság kicsit rosszabbul teljesített, de a számolási készségben a magyar eredmények sokkal jobbak voltak, mint az OECD-átlag. A problémamegoldó készségből is picivel rosszabbul teljesíthettünk, de az átlaghoz nagyon közeli pontszámot értek el a magyar felnőttek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×