Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Karácsony Gergely főpolgármester a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és a klímabarát települések szövetségének egyeztetéséről tartott sajtótájékoztatón Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2022. szeptember 5-én. A kormány egyértelműen elkötelezett amellett, hogy Budapest, Miskolc és Pécs a lehetőségekhez képest sikeresen tudja előkészíteni a klímasemlegessége érdekében tett vállalásait.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Karácsony Gergely: nem tudom, hogy csináljuk végig 2023-at, de ez nem csak Budapest problémája

A DK árnyékkormányával kapcsolatban nem kapott semmilyen formális megkeresést, 2023-ban olyan energiaárakkal kell kalkulálni, ami a sokszorosa az eddiginek. A közvilágításért 13-szor többet kellene fizetni, de nincs ennyi pénzünk, és nem is akarunk erről megegyezni – mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában.

Tudtunk róla, voltak is beszélgetések, de formális megkeresés nem volt. Ez a DK döntése volt, nem tartom feladatomnak kommentálni egyes pártok lépéseit – mondta Karácsony Gergely Dobrev Klára árnyékkormányáról. A főpolgármester szerint a következő parlamenti választás még soká lesz, most a 2024-es önkormányzati választásra akar készülni, hogy megtartsa az ellenzék pozícióit, és az a reménye, hogy ugyanazt az eredményt elérik, mint 2019-ben.

Karácsony Gergely büszke arra, hogy a fővárosban nincsenek a nyilvánosságot borzoló viták, és szerinte kiváló teljesítényt nyújt a koalíció. Ugyanakkor az összefogásra, amelyet szerinte a DK árnyékkormánya nem befolyásol, nagy szükség lesz a közeljövőben, mert úgy véli, 2023 Európa, benne Magyarország és Budapest legnehezebb éve lehet.

„Nem tudom, hogy csináljuk végig 2023-at, de ez nem csak Budapest problémája”

– mondta a főpolgármester, aki szerint lehet, hogy az év végén a költségvetés megint kijön nullára, de valójában egyre nagyobb adósságot görgetnek maguk előtt.

„2023-ban olyan energiaárakkal kell kalkulálni, ami a sokszorosa az eddiginek. A közvilágításért 13-szor többet kellene fizetni, de nincs ennyi pénzünk, és nem is akarunk erről megegyezni. Most vagy nincs ajánlat, vagy brutális áron” – jelentette ki, és hozzátette, a kiszámíthatatlan energiapiacon azt keresik, hogyan lehet rugalmasabb beszerzést lehetővé tenni. „Nem ülünk tétlenül, keressük a megoldásokat, de most senki sem tudja megmondani, hogy milyen energiaszámlánk lesz jövőre” – tette hozzá.

„Ha pénzügyi problémáink lesznek, nem fogjuk a lakosokra terhelni. Ha a kritikus infrastruktúrák esetén azt kell mérlegelni, hogy a költségek miatt leálljon-e a szolgáltatás, legyen-e víz, közvilágítás, járjon-e a metró, akkor én ezeket nem leszek hajlandó lekapcsolni” – közölte a városvezető.

Azt panaszolta, hogy miközben az önkormányzatok energiaválságban vannak, az a kérdés, hogy lesz-e víz, közvilágítás, akkor a magyar kormány egy szót sem szól az önkormányzati szektorhoz.

„Nem szeretnék elmélyülni a negatív forgatókönyvekben, de felkészülünk mindenre”

– mondta Karácsony Gergely, és kiemelte, józanságra kell törekedniük, tudják azt, hogy melyik közszolgáltatás nélkülözhető. A költségek nagy része azonban állandó, a metró mindig ugyanannyi áramot használ, és nem akarják a válságot olyan lépésekkel mélyíteni, mint például a járatok ritkítása,

A színházak bezárást nem tervezi a főpolgármester, mert szerinte ezzel nagyon keveset lehet megtakarítani, míg a fürdők esetében üzleti döntést kell majd hozni. Valószínűleg lesz karácsonyi díszkivilágítás is, de csak szimbolikus.

A Lánchíd felújításáról azt mondta, határidőre kész lesz, az idén már korlátozottan megnyílhat a forgalom előtt, 2023 őszén át fogják adni a dunai átkelőt.

A pesti alsó rakpart felújítását a főpolgármester szerint a kormány több fórumon megígérte, de kormánydöntést nem született róla, és még le kell folytatni a Duna-part hasznosításáról elkezdett vitát is. A beruházásra uniós forrásokat is fel lehetne használni, így Budapest is érdekelt abban, hogy az EU kifizesse a Magyarországnak járó pénzeket.

A BKV-sofőrök túlórájáról azt mondta a főpolgármester, hogy csak a nyári szabadságolások idején volt probléma, és a munkaerőhiány megszűnik, ha májustól nem lesz szükség a buszos pótlásra a 3-as metró vonalán.

A felújítás alatt álló vonalon az orosz metrókocsik üzemeltetését nem gátolja a háborús helyzet, de nehézséget okoz az orosz partnerrel való együttműködés, ráadásul a 10 milliárd forintot meghaladó kötbérigény sorsát sem lehet tudni.

A teljes interjút megnézheti vagy meghallgathatja itt:

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Bezzegország leszünk? Szinte hihetetlen, amit Magyarország művel, és hol van még a vége?

Bezzegország leszünk? Szinte hihetetlen, amit Magyarország művel, és hol van még a vége?

Utoljára több mint hat éve, 2020 elején volt példa olyanra, amit az elmúlt napokban tapasztaltunk: a tízéves magyar kötvények másodpiaci hozama a hasonló futamidejű lengyel papíroké alá csökkent. Az év eddig eltelt négy és fél hónapjában egyértelműen a magyar állampapírok az európai piac sztárjai, rajtunk kívül egyetlen európai piacon sem volt hozamcsökkenés, miközben a magyar tízéves hozam mintegy 100 bázisponttal lett alacsonyabb. Az elmúlt években volt már szó Észtországról, Lengyelországról, Szlovákiáról és Romániáról, mint a régió éltanulói, most úgy tűnik, hogy eljöhet a „bezzeg Magyarország” időszaka. Egyelőre azonban ez még csak az ígéret, és az arra épülő spekuláció, a bizonyítékot a következő hónapokban kell szállítani hozzá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×