Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
331.81
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Gecse Géza történész, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, egyetemi tanár, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Réka dékán (b-j) Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 című kötetének bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács társalgójában 2022. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Gulyás Gergely: Oroszország szinte bármikor győzelmet tud hirdetni

Az orosz birodalmi gondolat és terjeszkedés független volt a rendszerektől és államformáktól - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

Gulyás Gergely a Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 című könyvének bemutatójára szervezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette, jelenleg az európai politikát annak a kérdésnek a megválaszolása határozza meg, hogy meddig terjednek ezek a birodalmi ambíciók.

Megjegyezte: a kérdésre a balti államok és Magyarország más választ adnak. Előbbiek úgy gondolják, ha Ukrajna veszít, akkor Lengyelország következik, és ezért a lengyelek például azt gondolják, ha már úgyis háborúzni kell az oroszokkal, akkor azt jobb Ukrajnában megvívni. Mi pedig azt mondjuk, semmiféleképpen sem szabad a NATO-nak hagynia magát beleprovokálni ebbe a háborúba, és a részesévé válni - mondta, rámutatva: ha sikerül a háborúból kimaradni, akkor a NATO-tagállamokra nem jelent veszélyt a mai Oroszország.

Ez nem változtat azon, hogy egy elhúzódó, és Európára nézve már csak a saját szerencsétlen reakcióink miatt is rendkívüli veszélyt jelentő, és nehéz gazdasági időszakot hozó konfliktussal van dolgunk - fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter emlékeztetett rá:

a rendszerváltozás után egyetértés volt és van abban, hogy a magyar nemzetbiztonsági stratégia szempontjából kulcsfontosságú és előnyös, hogy Oroszország és Magyarország között van egy ország.

A miniszter szerint egyetértés volt abban is, hogy az Ukrajna területén élő magyar kisebbségnek biztosítani kell az alapvető emberi jogokat, így a kisebbségi jogokat is, de ezt Ukrajna soha nem tette meg megfelelő formában, ráadásul a helyzet az elmúlt években az oktatási törvény módosításával romlott is. Ukrajna a nemzetiségeknek rossz gazdája volt, még akkor is, ha a nemzetiségi jogokkal szembeni politika kiváltó oka az orosz kisebbség volt - mondta.

Gulyás Gergely szerint olyan helyzetbe került a megtámadó Oroszország és a megtámadott Ukrajna, amiből nagyon nehéz kiutat találni, és gyorsan nem is lehet. Hozzátette: a legsúlyosabb problémák megoldásához az kellene, hogy béke legyen, de "a béke esélyei rosszak". Úgy vélte,

Oroszországnak "annyi az előnye", hogy maguk tudják megmondani, mi a győzelem, és "szinte bármikor győzelmet tudnak hirdetni".

A miniszter kifejtette: az Oroszországgal szembeni szankciós politika jelenleg nem váltotta be a reményeket, sőt "hihetetlen bevételt hozott" Oroszországnak és ezzel segítette az agresszort. Jelezte: hosszútávon ez nem biztos, hogy így marad, mert egyfajta átrendeződéshez vezet, Oroszországot "Ázsia felé löki", Európáról pedig gazdasági értelemben leválasztja Oroszországot.

Megjegyezte: miután Nyugat-Európa 1990 után úgy gondolta, nincs akadálya az oroszokkal való gazdasági együttműködésnek, "nem végezte el a házi feladatát", hogy diverzifikálja a nyersanyag-forrásait. Mint mondta, nem az a hiba, hogy Oroszországtól vásárolta Európa az energiát, hanem az, hogy annak ma sincs alternatívája. Kiemelte: ugyanakkor egy másik egyoldalú függőség létrejötte sem előnyös. Jelezte, Magyarország megtette az indokolt lépéseket a diverzifikáció érdekében.

Gulyás Gergely európai érdeknek nevezte, hogy a kereskedelmi kapcsolatok mielőbb helyreálljanak Oroszországgal, legalább az energetika területén.

A miniszter a beszélgetésen hiányolta a nyugati világ és az Európai Unió politikai érdekérvényesítő képességét. Mint mondta,

a nyugati világ és annak vezetője, az Amerikai Egyesült Államok csak az EU-t és néhány Amerika-barát országot tudott maga mellé állítani, a világ nagy része azonban nem foglalt állást Oroszország ellen.

Magyarország a háború megindítását jogilag az Egyesült Államokkal azonosan ítéli meg, elítéli az agressziót. De ebből még nem feltétlenül következik, hogy ugyanolyan szankciókat kell hoznunk, hiszen mások az érdekeink. Ha ezt elhibázzuk, akkor azzal Oroszországnak nyújtunk segítséget és ma ez történik - mondta.

Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter a beszélgetésen úgy fogalmazott, Ukrajna nemzetiségekkel - így az orosz nemzetiségekkel - szembeni akciói ürügyet szolgáltattak Oroszországnak arra, hogy az ilyen radikális lépésre szánja el magát.

Úgy vélte, Magyarország számára különösen aggasztó, hogy egy kis államot megtámadtak, és - mint mondta - egy ilyennel szemben Magyarország saját erővel nem tudna szembeszállni, ezért van szükség jó szövetségesre. Megjegyezte: Magyarországnak most nagyon jó szövetségesei vannak.

A volt külügyminiszter szerint

a háború lezárásával kapcsolatban "Oroszország térfelén pattog a labda", és úgy vélte, legfeljebb egy oroszországi hatalmi változás hozhat eredményt.

A kötetet szerző Gecse Géza a kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, Ukrajna megalakulásától kezdve az orosz etnikum jelenléte, és az, hogy ez bizonyos területeken tömbökben jelentkezett, előre mutatta a veszélyt. Hozzátette: Oroszországnak Ukrajna megalakulásától kezdve "puha hatalma" volt az ország felett, azonban az oroszok úgy érezték, az utolsó hét évben megroppantak a pozícióik Ukrajnában.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×