A közlemény idézte Kovács Lászlót, a Közbeszerzési Hatóság elnökét, aki szerint a bejelentések kivizsgálása fontos szerepet játszik az átláthatóság biztosításában és a korrupciós kockázatok feltárásában. Hozzátette, hogy a bejelentések nyomán indított jogorvoslati eljárások száma már emelkedett, a folyamatban lévő vizsgálatok eredménye pedig várhatóan 2026 végén, illetve 2027 első negyedévében jelenik meg az adatokban.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke által benyújtott jogorvoslati kezdeményezések száma az előző évi 29-ről 34-re emelkedett a vizsgált időszakban.

A hatóság gyorsjelentése szerint az év első kilenc hónapjában az ajánlatkérők 7,7 százalékkal több, 12 481 közbeszerzési szerződést kötöttek, mint egy éve. A szerződések értéke 2627 milliárd forintot tett ki, ami 9,1 százalékos éves növekedés.

A szerződések 50,1 százaléka árubeszerzéshez kapcsolódott, míg a szolgáltatásmegrendelések aránya 29,4, az építési beruházásoké 20,5 százalék volt. Érték alapján a szolgáltatásmegrendelések képviselték a legnagyobb részt, a közbeszerzések összértékének mintegy 42 százalékát.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az első három negyedévben 9250 közbeszerzési szerződést nyertek el, összesen 1363,2 milliárd forint értékben, ezzel a szerződések csaknem háromnegyedét, a közbeszerzések összértékének pedig több mint felét szerezték meg.

A közbeszerzési verseny egyik fontos mérőszáma, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz kapcsolódó szerződések aránya 2026 első három negyedévében a nemzeti eljárásrendben 0,9-ről 0,5 százalékra, az uniós eljárásrendben 1,9-ről 1,7 százalékra csökkent az előző évek azonos időszakához képest – közölték.

Egy szerződésre jutó ajánlatok átlagos száma, amely a közbeszerzési piac nyitottságáról és a verseny tényleges intenzitásáról ad képet, a vizsgált időszakban 3,1 volt, ami kismértékben elmarad az előző két év azonos időszakában mért 3,3-as átlagtól. A hatóság értékelése szerint a 3-as feletti mutató a versenyhelyzet stabilitását mutatja.