Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
2014. november 8-án a berlini Brandenburgi kapu előtt készített kép Mihail Gorbacsovról, az egykori Szovjetunió utolsó elnökéről. A Nobel-békedíjas volt pártfőtitkár 2022. augusztus 30-án, 91 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA/Jens Kalaene

Schmidt Mária: I love Gorbacsov

A történész egy 2006-os írásával emlékezett meg a 92 éves korában elhunyt Mihail Gorbacsovról.

Schmidt Mária a Látószög blogon tette közzé a 2006-os Politikailag inkorrekt című könyvében megjelent I love Gorbacsov című írást, amelyben az egykori Szovjetunió elnökéről emlékezett meg.

"Nagyon fiatal volt. Alig lehetett elhinni. Hiszen már olyan régóta éltünk gerontokráciában. Hozzá idomultunk az újra és újratöltött, elemmel működtetett Brezsnyevhez, a nyugdíjasok klubjában szörcsögő Zsivkovhoz, Honeckerhez, Ceaușescuhoz és a kacsintós Kádárhoz" – áll a történész írásában. 1985-ben jött Gorbacsov, és megkezdődött a visszaszámlálás. Először csak új kifejezések terjedtek el: glasznoszty és peresztrojka.

"Mindenkinek a könyökén jöttek ki a Szovjetunióból kiinduló újabb és újabb jelszavak, aztán egyszer csak megértettük, hogy itt és most másról van szó. A rettegett szovjet birodalom élére emberarcú vezető állt. És akart valamit. Azt hitte, abban bízott, hogy a kommunista rendszer megreformálható, sőt azt remélte, hogy majd ő lesz az, aki megreformálja, vagyis modernizálja az egyre palástolhatatlanabb működési zavarokkal küszködő Szovjetuniót. Hatékonnyá és versenyképessé teszi gazdaságát, működőképessé intézményeit. Nem értettük Gorbacsovot. Kételkedtünk" – emlékezett vissza a történész.

Schmidt Mária felidézte, hogy Gorbacsov és felesége, Rajsza beteljesítették a nyugati baloldali értelmiségiek legszebb reményeit, ők ugyanis már évtizedek óta az emberarcú kommunista reformerre vártak. Gorbacsov az ő sztárjuk lett. Idehaza pedig az értelmiséget a Gorbacsov-jelenséghez való viszony úgy rendezte át, mint a vasreszeléket a mágnes két pólusa. Akiket vonzott, azoknak elegük volt a szocializmusból és titokban reménykedni kezdtek. Akik tartottak tőle és bírálták, azok az állampárt őskövületei voltak. Ők kezdtek félni.

"A Szovjetunió felbomlott, a Vörös Hadsereg kivonult Közép és Kelet-Európából. A kommunista rendszerek összeomlottak. Magyarország szabad és demokratikus országként lépett át az új évezredbe. A huszonegyedik századba. A majdnem fél évszázadig tartó hidegháború egy puskalövés nélkül ért véget. Gorbacsov nem lövetett. Nem gyilkoltatott azért, hogy megkísérelje a hatalmát megtartani. Nem vetette be se a Vörös Hadsereget, sem a KGB-t, hogy megmentse a birodalmát. Nem rendezett vérfürdőt" – írta 2006-ban Schmidt Mária, és akkor felvetette, lehet, hogy egyszer még szobrot emelünk neki Budapesten, mert sokat köszönhetünk neki.

"Köszönjük, hogy érvénytelennek nyilvánította a Brezsnyev-doktrínát. Ez már elég is volt nekünk, magyaroknak és a többi kelet-közép-európai népeknek ahhoz, hogy tudjuk: függetlenségünk elérése karnyújtásnyira van. S a szabadabb, emberhez méltóbb élet" – fejeződik be az írás.

Címlapról ajánljuk
Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádám kérdezte Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóját.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×