A legnagyobb gondot az jelenti, hogy már majdnem százezer a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek száma – hangsúlyozta Totyik Tamás. A szakszervezeti vezető szerint így már a tíz százalékhoz közelít azoknak a gyerekeknek az aránya, akik speciális nevelést, oktatást igényelnének. Ráadásul nemcsak heti egyórás, hanem legalább két-három órás foglalkozásokra lenne szükség.

A Pedagógusok Szakszervezetének számításai azt mutatják, hogy egy gyógypedagógus legfeljebb 24 ilyen tanulóval tudna foglalkozni. Ez pedig nagyjából heti 48 órás feladatot jelent, amit nagyon nehéz teljesíteni. A PSZ alelnöke arról is beszélt, hogy a helyzetet tovább nehezíti a kötelező beiskoláztatási korhatár leszállítása. Ugyanis a gyógypedagógusokra hárul annak felmérése is, hogy a gyerekek iskolaérettek-e. Emiatt még kevesebb idejük marad a fejlesztő tanároknak a gyógypedagógia munkára, ami azt is jelenti, hogy ellátatlanul maradnak gyerekek.

Totyik Tamás hátrányosnak nevezte azt is, hogy a szakértői bizottságok már nem határozzák meg, heti hány óra fejlesztésre lenne szüksége egy gyereknek, hiszen tisztában vannak azzal, hogy ezt amúgy sem tudnák teljesíteni az intézmények a jelenlegi gyógypedagógusi létszámmal.

Itt a legsúlyosabb munkaerőhiány

– tette hozzá a PSZ alelnöke. Úgy véli, bizonyos feladatokat a kollégák át tudnának venni a gyógypedagógusoktól. De a megoldás mégiscsak az lenne, ha a kormányzat támogatná a fiatalok pályára vonzását és külön pótlékokkal honorálná a nehezebb szakmai feladatok ellátását.

Totyik Tamás azt is fontosnak nevezte, hogy a kötelező beiskolázásnál megszaporodott feladatokat vissza kellene adni az óvodáknak. Hangsúlyozta, hogy ezt mindenképpen meg kellene tenni, mert az utóbbi évek statisztikái szerint

már 10 ezer gyerek kényszerült osztályismétlésre az első évfolyamon.

Ez azt jelenti, hogy majdnem megháromszorozódott az első osztályt újból járók száma. Ugyanakkor azt is elismerte Totyik Tamás, hogy nem tudni ezért a növekedésért a Covid-19 járvány vagy a korai beiskolázás hibáztatható.

A PSZ alelnöke elmondta még, hogy lényegében a fejlesztő- vagy gyógypedagógus ugyanannyit keres, mint a többi tanár. Csak a különösen nehéz körülmények között dolgozók vagy az egységes gyógypedagógiai, módszertani központok munkatársai kapnak némi pótlékot, de ez is legfeljebb 15-20 ezer forint, ami nem teszi vonzóbbá a pályát – hangsúlyozta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.