Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a közszolgálatot érintő bérfejlesztési követelésekről a Belügyminisztérium V. Nádor utcai épületének bejárata előtt 2017. július 17-én. Ezen a napon ötezernél többen vettek részt az MKKSZ által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

MKKSZ: a megélhetést súlyosan veszélyeztető szituáció van

A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy 20 százalékkal emelje meg az általa képviselt ágazatok dolgozóinak bérét. A részletekről Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökét kérdeztük.

A magyar kormány több tárcavezetőjének – Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek – címzett levelében kért segítséget a köztisztviselők, közalkalmazottak számára a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az utóbbi időben elszabadult árak miatt.

Az MKKSZ elnöke emlékeztetett: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) július 6-i tárgyalásán a munkavállalói oldala már egységes álláspontként jelezte a közszolgálati dolgozók jogos igényét, szükségesnek tartva azt, hogy – a januárban kialakult bérpozíciók megőrzése céljából – 2022. július 1-jétől a közszolgálatban dolgozók számára (jogállástól függetlenül) 20 százalékos mértékű, az inflációt ellentételező általános keresetnövekedést biztosítson a kormány. Boros Péterné megjegyezte, azt is megfogalmazták, hogy az OKÉT Munkavállalói Oldala ezen felül támogat minden egyéb ágazati keresetnövekedésre vonatkozó szakszervezeti törekvést.

A szakszervezető kiemelte, mindezt azért volt fontos megerősíteniük levélben is, mert az MKKSZ képviseleti körébe tartozók jelentős számban jelezték, hogy az azóta eltelt időszakban meghozott kormányzati intézkedések tovább rontották a közszolgálati dolgozók reálkereseti helyzetét. „Ismeretes a rezsidíjak növekedése, a meglóduló infláció, valamint a fogyasztási termékeknek, kiemelten az élelmiszerek árának jelentős növekedése” – sorolta Boros Péterné.

Miután viszont nem kaptak választ a kezdeményezésükre – folytatta az MKKSZ elnöke –, fellapozta a statútumtörvényt és kikereste, hogy a közszféra esetében mely miniszternek milyen hatásköre van, majd megírta a tárcavezetőknek az egységes levelet, jelezve: annak a munkabérnek, amelyet a közszférában biztosítanak a dolgozóknak, elégnek kell lenni a tisztességes megélhetéshez, a szükséges költségek fedezetére.

Boros Péterné szerint fontos, hogy a kormány észrevegye, a mostani egy teljesen speciális helyzet, amiben az infláció, a rezsidíjak és az áremelkedés mindenkit egységesen súlyt a közszférában, miután esetükben közel azonos nettó sávban mozognak a keresetek.

„Nem érünk rá tíz éveket várni, hogy kinek, mikor és hogyan emelkedik a keresete. A megélhetést súlyosan veszélyeztető szituáció van”

– húzta alá.

A szakszervezeti vezető egyetértett azzal, hogy csak akkor megy előre az ügyük, ha erről a kormány gondolkodik, éppen ezért címezte a levelet több ágazati miniszternek, hogy mindenki lássa, közös problémáról van szó, máshoz viszont nem tudnak fordulni. Az MKKSZ számításai szerint mintegy 135 milliárd forintra lenne szükség a 20 százalékos béremeléshez. Boros Péterné bízik abban, hogy a kormány számára ért annyit azok élete, több mint 610 ezer főé, akik Magyarország életminőségéért dolgoznak, és megbecsüli a közszolgálati tevékenységüket azzal, hogy megemeli a keresetüket. Megjegyezte, reméli, hogy a Vodafone megvásárlása mellett maradt forrás a „gondoskodásra” is, mert nem szeretnék, ha a háztartások, köztük a közszolgálati háztartások válságba kerülnének azért, mert akinek a keresetnövelésről gondoskodnia kellene, az erről megfeledkezik.

A levél tartalmát igyekeznek minden érintett dolgozóval is megismertetni, amivel vélhetően azonosulni is tudnak majd. Meglátása szerint egyébként nincs szükség fenyegető hangnemre, hanem a mögötte álló erőt kell érezni, a sok-sok ember elvárását. Szerinte ez pont elég ahhoz, hogy érvényesüljön egy kormány esetében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×