Infostart.hu
eur:
362.01
usd:
311.66
bux:
147747.91
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a közszolgálatot érintő bérfejlesztési követelésekről a Belügyminisztérium V. Nádor utcai épületének bejárata előtt 2017. július 17-én. Ezen a napon ötezernél többen vettek részt az MKKSZ által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

MKKSZ: a megélhetést súlyosan veszélyeztető szituáció van

A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy 20 százalékkal emelje meg az általa képviselt ágazatok dolgozóinak bérét. A részletekről Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökét kérdeztük.

A magyar kormány több tárcavezetőjének – Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek – címzett levelében kért segítséget a köztisztviselők, közalkalmazottak számára a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az utóbbi időben elszabadult árak miatt.

Az MKKSZ elnöke emlékeztetett: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) július 6-i tárgyalásán a munkavállalói oldala már egységes álláspontként jelezte a közszolgálati dolgozók jogos igényét, szükségesnek tartva azt, hogy – a januárban kialakult bérpozíciók megőrzése céljából – 2022. július 1-jétől a közszolgálatban dolgozók számára (jogállástól függetlenül) 20 százalékos mértékű, az inflációt ellentételező általános keresetnövekedést biztosítson a kormány. Boros Péterné megjegyezte, azt is megfogalmazták, hogy az OKÉT Munkavállalói Oldala ezen felül támogat minden egyéb ágazati keresetnövekedésre vonatkozó szakszervezeti törekvést.

A szakszervezető kiemelte, mindezt azért volt fontos megerősíteniük levélben is, mert az MKKSZ képviseleti körébe tartozók jelentős számban jelezték, hogy az azóta eltelt időszakban meghozott kormányzati intézkedések tovább rontották a közszolgálati dolgozók reálkereseti helyzetét. „Ismeretes a rezsidíjak növekedése, a meglóduló infláció, valamint a fogyasztási termékeknek, kiemelten az élelmiszerek árának jelentős növekedése” – sorolta Boros Péterné.

Miután viszont nem kaptak választ a kezdeményezésükre – folytatta az MKKSZ elnöke –, fellapozta a statútumtörvényt és kikereste, hogy a közszféra esetében mely miniszternek milyen hatásköre van, majd megírta a tárcavezetőknek az egységes levelet, jelezve: annak a munkabérnek, amelyet a közszférában biztosítanak a dolgozóknak, elégnek kell lenni a tisztességes megélhetéshez, a szükséges költségek fedezetére.

Boros Péterné szerint fontos, hogy a kormány észrevegye, a mostani egy teljesen speciális helyzet, amiben az infláció, a rezsidíjak és az áremelkedés mindenkit egységesen súlyt a közszférában, miután esetükben közel azonos nettó sávban mozognak a keresetek.

„Nem érünk rá tíz éveket várni, hogy kinek, mikor és hogyan emelkedik a keresete. A megélhetést súlyosan veszélyeztető szituáció van”

– húzta alá.

A szakszervezeti vezető egyetértett azzal, hogy csak akkor megy előre az ügyük, ha erről a kormány gondolkodik, éppen ezért címezte a levelet több ágazati miniszternek, hogy mindenki lássa, közös problémáról van szó, máshoz viszont nem tudnak fordulni. Az MKKSZ számításai szerint mintegy 135 milliárd forintra lenne szükség a 20 százalékos béremeléshez. Boros Péterné bízik abban, hogy a kormány számára ért annyit azok élete, több mint 610 ezer főé, akik Magyarország életminőségéért dolgoznak, és megbecsüli a közszolgálati tevékenységüket azzal, hogy megemeli a keresetüket. Megjegyezte, reméli, hogy a Vodafone megvásárlása mellett maradt forrás a „gondoskodásra” is, mert nem szeretnék, ha a háztartások, köztük a közszolgálati háztartások válságba kerülnének azért, mert akinek a keresetnövelésről gondoskodnia kellene, az erről megfeledkezik.

A levél tartalmát igyekeznek minden érintett dolgozóval is megismertetni, amivel vélhetően azonosulni is tudnak majd. Meglátása szerint egyébként nincs szükség fenyegető hangnemre, hanem a mögötte álló erőt kell érezni, a sok-sok ember elvárását. Szerinte ez pont elég ahhoz, hogy érvényesüljön egy kormány esetében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Sok élelmiszerünkben van pálmaolaj – ami miatt lángolnak az őserdők

Indonéziában hatalmas tűzvészek pusztítanak. A hatóságok szerint az ültetvénytulajdonosok gyakran gyújtanak tüzet erdőségekben és tőzeglápokban, hogy területet nyerjenek a a pálmaolaj előállításához. 72 embert már őizetbe vettek gyújtogatás miatt. A pálmaolaj a globális élelmiszerellátás „jolly jokere”, és Indonézia állítja elő belőle a legtöbbet. A részletekről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Ma tartományi parlamenti választást tartottak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár döntöttt az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont alatti vereséget szenvedhetett. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×