Infostart.hu
eur:
382.86
usd:
331.44
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a közszolgálatot érintő bérfejlesztési követelésekről a Belügyminisztérium V. Nádor utcai épületének bejárata előtt 2017. július 17-én. Ezen a napon ötezernél többen vettek részt az MKKSZ által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

MKKSZ: a megélhetést súlyosan veszélyeztető szituáció van

A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy 20 százalékkal emelje meg az általa képviselt ágazatok dolgozóinak bérét. A részletekről Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökét kérdeztük.

A magyar kormány több tárcavezetőjének – Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Palkovics László technológiai és ipari miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek – címzett levelében kért segítséget a köztisztviselők, közalkalmazottak számára a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az utóbbi időben elszabadult árak miatt.

Az MKKSZ elnöke emlékeztetett: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) július 6-i tárgyalásán a munkavállalói oldala már egységes álláspontként jelezte a közszolgálati dolgozók jogos igényét, szükségesnek tartva azt, hogy – a januárban kialakult bérpozíciók megőrzése céljából – 2022. július 1-jétől a közszolgálatban dolgozók számára (jogállástól függetlenül) 20 százalékos mértékű, az inflációt ellentételező általános keresetnövekedést biztosítson a kormány. Boros Péterné megjegyezte, azt is megfogalmazták, hogy az OKÉT Munkavállalói Oldala ezen felül támogat minden egyéb ágazati keresetnövekedésre vonatkozó szakszervezeti törekvést.

A szakszervezető kiemelte, mindezt azért volt fontos megerősíteniük levélben is, mert az MKKSZ képviseleti körébe tartozók jelentős számban jelezték, hogy az azóta eltelt időszakban meghozott kormányzati intézkedések tovább rontották a közszolgálati dolgozók reálkereseti helyzetét. „Ismeretes a rezsidíjak növekedése, a meglóduló infláció, valamint a fogyasztási termékeknek, kiemelten az élelmiszerek árának jelentős növekedése” – sorolta Boros Péterné.

Miután viszont nem kaptak választ a kezdeményezésükre – folytatta az MKKSZ elnöke –, fellapozta a statútumtörvényt és kikereste, hogy a közszféra esetében mely miniszternek milyen hatásköre van, majd megírta a tárcavezetőknek az egységes levelet, jelezve: annak a munkabérnek, amelyet a közszférában biztosítanak a dolgozóknak, elégnek kell lenni a tisztességes megélhetéshez, a szükséges költségek fedezetére.

Boros Péterné szerint fontos, hogy a kormány észrevegye, a mostani egy teljesen speciális helyzet, amiben az infláció, a rezsidíjak és az áremelkedés mindenkit egységesen súlyt a közszférában, miután esetükben közel azonos nettó sávban mozognak a keresetek.

„Nem érünk rá tíz éveket várni, hogy kinek, mikor és hogyan emelkedik a keresete. A megélhetést súlyosan veszélyeztető szituáció van”

– húzta alá.

A szakszervezeti vezető egyetértett azzal, hogy csak akkor megy előre az ügyük, ha erről a kormány gondolkodik, éppen ezért címezte a levelet több ágazati miniszternek, hogy mindenki lássa, közös problémáról van szó, máshoz viszont nem tudnak fordulni. Az MKKSZ számításai szerint mintegy 135 milliárd forintra lenne szükség a 20 százalékos béremeléshez. Boros Péterné bízik abban, hogy a kormány számára ért annyit azok élete, több mint 610 ezer főé, akik Magyarország életminőségéért dolgoznak, és megbecsüli a közszolgálati tevékenységüket azzal, hogy megemeli a keresetüket. Megjegyezte, reméli, hogy a Vodafone megvásárlása mellett maradt forrás a „gondoskodásra” is, mert nem szeretnék, ha a háztartások, köztük a közszolgálati háztartások válságba kerülnének azért, mert akinek a keresetnövelésről gondoskodnia kellene, az erről megfeledkezik.

A levél tartalmát igyekeznek minden érintett dolgozóval is megismertetni, amivel vélhetően azonosulni is tudnak majd. Meglátása szerint egyébként nincs szükség fenyegető hangnemre, hanem a mögötte álló erőt kell érezni, a sok-sok ember elvárását. Szerinte ez pont elég ahhoz, hogy érvényesüljön egy kormány esetében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Vaskézzel csapnak le Dubajban a hatóságok a közösségi médiában rakétatámadásokat posztolókra. Elköltöznek az „ex-pat”-ek (a gazdagabb országok migránsait hívják így) Dubajból, az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi központjából. A luxusvárost az adómentességet kereső külföldi dolgozók, az életmódjukkal kérkedő influenszerek és – erről kevesebb szó esik – az ázsiai országokból érkezett kétkezi dolgozók népesítették be. Az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború azonban Teherán célpontjává tette. Máris megjelentek a lehetséges jelöltek az „Új Dubaj” helyére.

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×