Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.02
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Close up of female hands using modern smartphone at home at night
Nyitókép: dragana991/Getty Images

Őrülten emelkedett a hazai internetes adatforgalom az elmúlt években

Egyre többet böngészünk, videocsetelünk és nagyobb felbontásban élvezzük a streamelt médiát – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága kedden.

A hatóság szerint, ha egy jelentős technológiai fejlődést kell megemlíteni a 2000-es évekből, akkor az internetezésre is alkalmas okostelefonok megjelenése mindenképp ide sorolható.

A telefonjainkat többé már nem csak hanghívásra és SMS-küldésre használhattuk. A nagy méretű érintőképernyők lehetővé tették, hogy a nehézkes asztali gépektől, laptopoktól elszakadva élvezzük az internet nyújtotta lehetőségeket. A mobilitás élménye a mobilinternet-szolgáltatás egyre gyorsuló elterjedésével teljesedhetett ki.

Azt írták, hogy a mobiltelefonon való internetezés ma már a mindennapi rutinunk része. Népszerűsége folyamatosan növekszik. Ez tükröződik vissza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által a mobilszolgáltatóktól gyűjtött forgalmi adatok elemzésében is.

A hangszolgáltatásra használt (lakossági és nem lakossági) mobiltelefon-előfizetések száma az elmúlt hat évben alig változott, csaknem eléri a tízmillió darabot. Ezen SIM-kártyák közül viszont évről évre több csatlakozott a mobilinternetre. Míg 2016-ban csaknem ötmillió SIM-kártya generált online adatforgalmat, 2021-re számuk 7 millió felé emelkedett, ami már a kártyák háromnegyedét tette ki.

Ennél is meredekebben emelkedett az egy SIM-kártyára eső forgalmazott mobiladat-mennyiség:

ez a 2016-os 0,8 gigabájtról 2021-re több mint a kilencszeresére, 7,5 gigabájtra ugrott.

Ennek oka, hogy nemcsak egyre többen használják a mobilinternetet, hanem egyre intenzívebben is, azaz több ideig böngésznek, streamelt médiát fogyasztanak, nagyobb felbontásban élvezik a tartalmakat vagy épp videocsetelnek – áll a közleményben.

A szolgáltatók által jelentett 7 millió, mobilinternetre csatlakozó SIM-kártya nem egyenlő 7 millió lakossági felhasználóval, hiszen ez tartalmazza a nem lakossági előfizetéseket, és egy ember akár több SIM-kártyát is használhat.

Az NMHH-felmérés szerint a mobilinternetet használók aránya – a szolgáltatók által közölt előfizetési adatokhoz hasonlóan – meredeken emelkedett. 2016-ban a 14 éves vagy idősebb lakosság 38 százaléka használt csak mobilinternetet, 2021-re viszont arányuk már 67 százalék volt, ami mintegy 5,6 millió embert jelentett az országban.

Ha mobiltelefon – folytatták –, akkor pedig nemcsak mobilinternet létezik, hanem a helyhez kötött szolgáltatásra kapcsolódó wifihálózatot is igénybe lehet venni. A mobilinternettel nem, de wifivel internetezők aránya 4 és 8 százalék között ingadozott a vizsgált időszakban.

Összességében pedig elmondható, hogy 2021-ben körülbelül 6,3 millió 14 éves vagy idősebb ember internetezett a mobiltelefonján. Ez idő alatt mintegy harmadára, azaz 28 százalékról 9 százalékra esett vissza azok száma, akik a mobiltelefonjukon nem interneteznek, de helyhez kötött internetet használnak. Ők 2021-ben körülbelül 800 ezren voltak.

Miért nem?

Az NMHH szerint arra a kérdésre, hogy miért nem interneteznek a mobiltelefonjukon, a legtöbben (40 százalék) azt válaszolták, hogy elég nekik a vezetékes internet. 37 százalékuk mondta azt, hogy nincs rá szüksége, 21 százalékuk pedig azt, hogy a mobilkészüléke nem alkalmas az internetezésre. Ez alapján azt várhatjuk, hogy a készülékek megújulásával még tovább fog bővülni a mobilon internetezők tábora.

Talán a mobilinterneten nem, de wifin internetezőket lehetne a legkönnyebben rávenni a mobilinternet használatára. A mobilinternetezők csoportjától leginkább a pre paid mobiltelefon-előfizetés különbözteti meg őket. A pre paid csomagoknál a mobilinternet fajlagosan drágább lehet, illetve a költsége nyilvánvaló, és alkalmanként igényelni szükséges, ami inkább spórolásra készteti a felhasználót – tették hozzá.

További jellemzője ennek a csoportnak, hogy tagjai főleg nyugdíjasok, akik valószínűleg kevesebbet utaznak, így csökken a bárhol elérhető internet iránti igényük.

A mobilon nem, de asztali gépen vagy laptopon internetezők számára valószínűleg a technológia, illetve a kis képernyő jelent kihívást. Ők nagyobb arányban szintén nyugdíjasok, akik gyakorlatlanabbnak gondolják magukat az internethasználatban, mint a mobiltelefonon (mobilinternettel vagy wifivel) internetezők – közölte az NMHH.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×