Az aktív korú lakosság több mint 90 százaléka rendszeresen internetezik, Magyarországon az internetet használók száma az aktív korosztályban gyakorlatilag elérte a felső határt - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felméréséből, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.

A vizsgálat szerint a 15-50 éves korosztály 97,1 százaléka rendszeresen használja az internetet. A 15 év alattiak körében nem teljes körű az internethasználat, bár egyre fiatalabban szoknak rá. A 2 éves gyerekek 4 százaléka internetezik, a 3 éveseknek pedig 9 százaléka használja viszonylag rendszeresen a világhálót.

Az internetet nem használók száma az életkorral növekszik.

Az 51-53 évesek 7 százaléka nem internetezik. 80 év fölött ez már 90 százalék, a 90 évnél idősebbek körében pedig 100 százalék. Az idősebb korcsoportot két tényező befolyásolja az internetezési szokásban, az hogy magányos vagy társas életet él, illetve, hogy milyen iskolázottságú.

A 65 év felettiek 34 százaléka internethasználó, ezen belül a magukra maradt idősek 31 százaléka, a kétfős háztartásokban élőknek viszont a 42 százaléka internetezik. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a magányos idősek kevésbé nyitottak az újra, nem akarnak már tanulni - olvasható az összegzésben.

A 20 és 50 év közötti korosztályban mindenki internetezik,

az alapfokú végzettséggel rendelkezőket kivéve. Az 50 év felettiek körében viszont jelentős eltérés van az egyes végzettségi csoportok között.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező idősebbek otthonosan mozognak a világhálón: a 70 év körüli diplomások 80, míg a 80 év körülieknek is a 60 százaléka szeret "szörfölni a neten". Ugyanebben a korcsoportban a szakmunkásképzőt végzetteknek csak 40, illetve 20 százaléka internethasználó. Ennek oka lehet, például az, hogy a képzettebbek idős korukra is nyitottabbak az újdonságokra, vagy az, hogy a magasabb végzettségűek aktív életükben nagyobb arányban voltak számítógéphasználók, így az internet világa nem idegen számukra.

Az NMHH 2021-ben végzett reprezentatív kutatása 3000 háztartás, illetve az ott élő 8130 személy hírközlési szokásait vizsgálta.