eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Felírja a tudnivalókat a táblára egy tanárnő a középszintű írásbeli matematika érettségi vizsgán a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2022. május 3-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Lassan nem lesz, aki kémiát tanítson, de más tantárggyal is van gond

Míg 2013-ban évente negyvenen jelentkeztek az ELTE kémiatanár szakára, tavaly ez csaknem a negyedére csökkent. Egy konferencián az is elhangzott, hogy az idén diplomázó 11 hallgató fele dolgozna a közoktatásban, a többiek a magánszférában helyezkednének el. A szakmától sok fiatalt a bérviszonyok tartanak távol.

Mind a hivatástudat („mindig tanár szerettem volna lenni”), mind a technikai okok – vagyis hogy nem ez volt az elsődleges választásuk, de B tervnek elment – egyaránt a legjellemzőbb motiváció a tanárszakosoknál, míg a gyerekszeretet említése az óvodapedagógusoknál és a gyógypedagógusoknál fordul elő gyakrabban – olvasható a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ felmérésében, amihez intézményvezetőket és a tanárképzős hallgatókat is megkérdezték.

Németh Szilvia oktatáskutató elmondása alapján a kutatásban visszatérő elem volt, hogy a leginkább elbizonytalanító tényező a tanári túlterheltség mértéke.

A 140 ezer forinthoz képest 240-250 ezer forint körüli kezdő bért tartanának elfogadhatónak a megkérdezettek

– tette hozzá a T-TUDOK ügyvezető igazgatója.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában is azt mondta, hogy rövid távon újra elő kell venni a pedagógusok, továbbá a rendvédelmisek jogos bérkövetelését. A házelnök szerint azok pozíciója ugyanis időközben relatíve romlott, akikkel a bérfelzárkóztatást a kormány kezdte. Tehát ők a sor elejéről, ahol 2010 után kezdték, most a végére kerültek – magyarázta.

Kövér László szavait példázza egyebek mellett a kémiatanár-hiány is. Az ELTE adatai szerint még 2013-ban negyvenen jelentkeztek az ELTE kémiatanári szakára, tavaly már csak tizenegyen. Felmérésük szerint Magyarországon

2078 általános iskolában, 214 gimnáziumban és 125 kombinált intézményben nincs elég kémiatanár.

A budapesti gimnáziumok 38 százalékában is ez a helyzet, de például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gimnáziumok kétharmada érintett.

Németh Szilvia szerint ez azonban már más tárgyakra is igaz, köztük egyértelműen a matematikára. A reprezentatív vizsgálatuk szerint a válaszadó intézményvezetők 43 százaléka ugyanis azt állította, hogy nem tudja betölteni ezt a státuszt az iskolájában. De a természettudományos tantárgyak esetében sem sokkal jobb a helyzet, 29 százalék nyilatkozott ezen a téren pedagógushiányról.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 146 700 tanár dolgozott az oktatásban, 2020-ban pedig 149 700 tanár volt. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok száma egy év alatt 3000-rel csökkent.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×