eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
POPASNA, UKRAINE - MAY 09: Drawings made by children and sent to Ukrainian military medics hang on the wall of a frontline field hospital on May 09, 2022 near Popasna, Ukraine. Russias assault on Ukraine has now largely focused on the countrys Donbas region, an area that includes two self-declared republics that Russia has supported since 2014. Russian President Vladimir Putin, in his May 9th address commemorating Russias World War II victory, did not signal an escalation of his war aims, but made several references to the Donbas region, saying that Russian forces there were defending the Motherland. (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nyitókép: Chris McGrath/Getty Images

A taktikai atomcsapás lehetőségéről faggatták az orosz külügy helyettesét

Közben Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő kedden megerősítette a luhanszki „népi milícia” hétfő esti bejelentését, miszerint befejezte a Donyec-medencében lévő Popaszna város területének „megtisztítását” az ukrán „nacionalistáktól”.

A katonai tárca szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a luhanszki erők az orosz hadsereg támogatásával áttörték „az ellenség mélyen kiépített védelmét”, és elérté a luhanszki „népköztársaság” közigazgatási határát. A tábornok szerint az offenzíva során „mintegy 120 nacionalista” életét vesztette, valamint 13 ukrán páncélozott jármű és 12 egyéb gépjármű megsemmisült.

Az éjszaka folyamán a harcászati légierő 16, a rakéta- és tüzérségi erők 407 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Utóbbi két fegyvernem 33 parancsnoki állást és öt lőszer- és üzemanyagraktárt is megsemmisített, aminek következtében „mintegy 380 nacionalista” életét vesztette, és 53 katonai eszköz üzemképtelenné vált.

A légvédelem hétfő este óta egy Szu-25-ös repülőgépet, három drónt, egy Tocska-U és három Szmercs rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

  • 163 repülőgépet,
  • 124 helikoptert,
  • 793 drónt,
  • 300 légvédelmi rakétarendszert,
  • 2979 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
  • 351 rakétasorozatvetőt,
  • 1440 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint
  • 2789 speciális katonai járművet veszítettek.

A helyi hatóságok közlése szerint Donyeckre az ukrán hadsereg kedden BM-27 Uragan rakétasorozatvetőből nyitott tüzet. Két polgári lakos megsebesült, több lakóházban károk keletkeztek.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva, arra a kérdésre válaszolva, hogy folyamodhat-e Oroszország megelőző taktikai atomcsapáshoz az ukrajnai konfliktusban, rámutatott, hogy

a nukleáris fegyverek bevetésének feltételeit az orosz katonai doktrína „fekete-fehéren” rögzíti.

A nukleáris elrettentésre vonatkozó, 2020 júniusában elnöki rendeletben lefektetett elvek értelmében Moszkva akkor vethet be atomfegyvert, ha megbízható információ szerint Oroszország és (vagy) szövetségesei területe ellen ballisztikus rakétatámadást indítottak, ha nukleáris fegyvereket vagy más tömegpusztító fegyverek vetettek be Oroszország és (vagy) szövetségesei területén, ha az ellenség hatást gyakorol Oroszország kritikus állami vagy katonai létesítményeire, amelyek kiiktatása meghiúsítaná a nukleáris erők válaszlépését, vagy ha egy Oroszország ellen hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió veszélybe sodorná az állam létezését.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×