A Mi Hazánk Mozgalom frakciója terjesztette be az új Országgyűlés első két törvénymódosítási javaslatát. A parlamentbe újonnan bekerült párt megszüntetné a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet és eltörölné a képviselők mentelmi jogát. Mindkettőhöz a Fidesz-KDNP kétharmados szavazattöbbségére lenne szükségük.

A Mi Hazánk Mozgalom frakciójának hat tagja, Toroczkai László, Dúró Dóra, Dócs Dávid, Apáti István, Novák Előd és Szabadi István már a parlament alakuló ülésének napján beterjesztette az Országgyűlésnek a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatát, sőt egy másikat is, amely a mentelmi jog eltörlését indítványozza. Ez is a párt régi, még a Jobbik radikális korszakában gyökerező kezdeményezése. Novák Előd most ennek érdekében az Alaptörvényt módosítaná.

"A közvélemény számos olyan üggyel szembesült, amelyekben a mentelmi jog visszaélésszerű gyakorlásának célja egyes korrupciós ügyek palástolása, illetve az elvtelen menekülés volt az egyébként jogszerű büntetőjogi következmények elől" – írja a beadványának indoklásában a képviselő.

Ezekből a Mi Hazánk parlamenti jelenlétét már az első pillanatban látványosan demonstráló változtatási tervekből egyébként jó eséllyel semmi sem lesz, hiszen a Fidesz-KDNP sem a veszélyhelyzet, sem a mentelmi jog ügyében nem tett támogató nyilatkozatot. Márpedig a Mi Hazánk által kért módosításokhoz szükséges kétharmados szavazattöbbsége csak a kormánypártoknak van az Országgyűlésben.

A mentelmi jog általános az alkotmányos demokráciákban

A mentelmi jog nem csupán a képviselőt, hanem rajta keresztül az egész Országgyűlés működőképességét védi – mondta az InfoRádiónak az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének vezetője. Pozsár-Szentmiklósi Zoltán szerint ilyen jogintézmény minden alkotmányos demokráciában van, és szó sincs arról, hogy a mentelmi jog törvényeken felül álló, kiváltságos réteggé teszi a politikai elit tagjait.

A tanszékvezető elmondta, már az 1689-es angol Bill of Rightsban megjelent a parlamenti szólásszabadság követelménye, ott jelent meg az az elvárás, hogy a parlamentben a képviselők szabadon vitatkozhassanak, attól való félelem nélkül, hogy őket a kifejtett véleményükért bármilyen hátrány érné. A mentelmi jognak ez az eleme megmaradt, minden európai alkotmányos demokráciában ez az aspektusa jelen van.

A mentelmi jog másik aspektusa a képviselő védelmére vonatkozik, a parlament hozzájárulása nélkül vele szemben nem indulhat meg olyan eljárást, ami őt a szabadságában korlátozhatja. Tipikusan büntetőeljárások nem kezdhetők a parlamenti képviselőkkel szemben a parlament hozzájárulása nélkül.

"Mindkét aspektusát a mentelmi jognak azért alkalmazzák ma is az alkotmányos demokráciák, hogy óvják a parlament egészét, hogy a parlamenti képviselőket nem fogja vegzálni a végrehajtó hatalom az ügyészségen keresztül, esetleg politikailag motivált ügyek mentén, hanem a parlamenti képviselő el tud jutni a parlament ülésére és a parlamentben szabadon fel tud szólalni. A modern felfogása a mentelmi jognak igazából

nem egy személyes privilégium, hanem egy parlamenti működést biztosító garancia"

– mondta Pozsár-Szentmiklósi Zoltán.

A szakember kiemelte, a parlamenti szólás szabadságát a világ összes alkotmányos demokráciája védi kivétel nélkül. Európában általános a parlamenti képviselők védelme a velük szemben meginduló, őket szabadságukban korlátozó eljárásokkal szemben is, két kivétel van, az Egyesült Királyságban a parlamenti képviselőt ilyen védelem nem illeti meg a büntetőeljárásokkal szemben, míg Törökország a 2016-os puccsot követően egy alkotmánymódosítás keretében szűkítették a mentelmi jog ilyen típusú védelmi körét és nem kell már azóta parlamenti hozzájárulás bizonyos bűncselekménytípusoknál.

A Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott módosítási javaslat kapcsán a tanszékvezető megjegyezte, a szakmán belül kétféle vita van a témában, de ezek egyike sem a magyar mentelmi joghoz kapcsolódó specifikus vita, hanem általános szakirodalmi vita. Ezek közül az egyik arról szól, hogy az állampolgári jogegyenlőség talaján állva elfogadható-e, hogy parlamenti képviselők más polgárokhoz képest különleges jogosítványokkal rendelkeznek.

"Nagyon erős válasz erre a kritikára az, hogy ez nem a képviselő személyes előjoga, ez nem egy privilégium, hanem a parlament intézményét, a parlament működését védő jogintézményről van szó, a képviselő védelmén keresztül a parlament működőképességének fenntartását védi. Ezért van az, hogy büntetőügyben Magyarországon sem mondhat le a képviselő a mentelmi jogról, mert a parlament kezében van a döntés, őt illeti meg ez a védelem" – mondta, és hozzátette, egy másik szakirodalmi álláspontot a szakma azzal azonosít, hogy a populista politikai programok, amelyek hagyományosan az elitellenes üzeneteket fogalmazzák meg, jellemzően saját magukat tekintik az emberek autentikus képviselőinek, és ezért egy klasszikus programpont az elitek különböző kiváltságainak az eltörlése, ezek körében a mentelmi jogra vonatkozóan is gyakran megfogalmazódnak kritikák.