Az első veszélyen túl vannak, most újabbtól tartanak a gazdák

2021 októbere óta nem esett kiadós csapadék Magyarországon, egy nagyon enyhe és csapadékmentes, jóformán hó nélküli telet hagytunk magunk mögött. A csapadékszegény időjárás következtében 100 milliméter csapadékhiány alakult ki a földeken.

Ez a csapadékhiány eddig még nagyjából orvosolható is volt, mivel az őszi vetésű növények nyugalmi állapotban voltak, amikor nem akkora probléma a vízhiány. Az utolsó pillanatban kezdett el esni az eső – összegzett az InfoRádióban a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Petőházi Tamás rámutatott: a melegedő időjárás hatására fejlődni kezdő növényeknek most viszont több vízre van szükségük, hogy a fotoszintézist folytatni tudják, és ehhez nagyon jókor jött az elmúlt napok csapadéka.

Most kezdték a gazdák a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A tavaszi munkacsúcs, vagyis a napraforgó vetése – ami 500-800 ezer hektáros területen történhet meg –, valamint a kukorica vetése – mintegy egymillió hektár körüli területen – egy kicsit későbbre csúszik a szokásosnál, és április közepére, második felére felére terjed majd ki, de ez rendben lesz így a szakember szerint.

Az eddigieknél jóval csapadékosabb tavaszban reménykednek a gazdák a jó termésért, mert a klímaváltozás okozta vízhiányt pótolni kell, ugyanakkor az se jó, ha nagyon csapadékos a tavasz – fejtette ki Petőházi Tamás.

"Nekünk az lenne ideális, ha 7-10 naponta érkezne egy záporfelhő Magyarországra, és átáztatná a talajt, mert a rendes csapadékeloszlás is nagyon fontos ahhoz, hogy sikeres legyen a termesztési év. Ugyanakkor négy milliméter per óránál intenzívebb eső már nem tesz jót a talajszerkezetnek, és ha túl erős a zápor, zivatar, akkor a talaj tetején elfolyik a csapadék, és a növények nem tudják hasznosítani."

Csapadékhiányos időjárás esetén nagyságrendileg 80-100 ezer hektár szántóföldi területen tudnak öntözni Magyarországon – jegyezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Emlékeztetett: létezik egy kormányprogram ennek fejlesztésére azzal a céllal, hogy az öntözött terület nagyságát a közeljövőben akár 300 ezer hektárra lehessen emelni, és egy közép-hosszú távú program következtében pedig akár egymillió hektárra.