Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a Lámfalussy-konferencián a Budapest Marriott Hotelben 2019. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Az ellenzék részletesen elmondta, mi a baja a jegybank működésével

A gyújtópont meglátásuk szerint a 2014-es forintgyengülés volt, amikor az adódott nyereséget az MNB alapítványokba "tolta be".

A fiskális és monetáris politika megújítását, valamint a magyar emberek és Magyarország érdekeinek megfelelően működő Magyar Nemzeti Bankot (MNB) ígértek ellenzéki politikusok csütörtökön sajtótájékoztatón ellenzéki választási győzelem esetére.

A DK-s Jánosi-Lesi Ágota, Pest megye 11-es számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje az MNB fővárosi, felújítás alatt lévő székháza előtt tartott, a Facebookon közvetített sajtótájékoztatón az Orbán-rendszer elmúlt 12 éve egyik leggátlástalanabbul nyerészkedő intézményének nevezte a jegybankot. 2014-ben a jegybank nem fizette be a költségvetésbe a forintgyengülésből származó nyereséget, ehelyett a saját alapítványaiba "tolt be" 270 milliárd forintot, majd a Fidesz kezdeményezésére az alapítványi költéseket titkosították, azok "elvesztették közpénzjellegüket" - mondta.

Szerinte mára az MNB "egy kontroll nélküli állam lett az államban, ami közpénzmilliárdokat költ luxusra, saját kénye-kedve szerint síbolja a közpénzt, rokonokat, barátokat töm ki közpénzzel". Ha az áprilisi választás után az ellenzék alakíthat kormányt, véget vetnek ennek a gyakorlatnak, és az MNB egy olyan, nagyon szigorú szabályok szerint működő intézménye lesz egy demokratikus országnak, amely a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgálja - hangoztatta.

Vajda Zoltán, Budapest 13-as számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje - aki megválasztása esetén az MSZP-frakcióba ül be - azt mondta, új kormányzatra, új fiskális és gazdaságpolitikára van szükség, valamint egy teljesen megújult monetáris politikára, hogy Magyarország visszanyerje a nemzetközi piacok bizalmát, és sikerüljön letörni az inflációt, erősíteni a forintot. Szerinte ennek az útja az euróbevezetés céldátumának bejelentése lehet.

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője, Budapest 1-es számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank székházának 54 milliárd forintos felújítását olyan cég végzi, amely Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérét is pénzelte, és sajtóhírek szerint Matolcsy György fiának baráti köréhez tartozik a tulajdonosa.

Matolcsy Györgynek nem az a feladata, hogy kifizetőhelyként működtesse a jegybankot, hanem hogy küzdjön az infláció ellen, de ennek jelenleg semmi nyomát nem látják - mondta.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×