Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Coronavirus outbreak. Scientist in laboratory.
Nyitókép: Coolpicture/Getty Images

Nem mindig vigyáznak megfelelően a magyar orvosok a betegek adataira

Magyarországon alapvető probléma, hogy nem készítik fel megfelelően az orvosokat az informatikai és adatbiztonsági feladatokra – hívja fel a figyelmet az egészségügyi szakjogász.

A Kaspersky év végén nyilvánosságra hozott globális kutatása szerint az egészségügyi szolgáltatók 30 százaléka tapasztalt már olyan esetet, amikor az alkalmazottaik veszélyeztették az ügyfelek személyes adatainak titkosságát a távgyógyászati konzultációk közben.

Az egészségügyben dolgozók számára Magyarországon is nagy kihívás az adatkezelés – vélekedett Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, kiemelve, hogy az EESZT-nek (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) egyre nagyobb a jelentősége, hiszen – mások mellett – onnan bármely egészségügyi szolgáltató, bármely orvos hozzáférhet az adott beteg adataihoz, akiknek így nem kell magukkal cipelniük minden találkozásra a dossziéijaikat, hogy kezelőjük tájékozódhasson a korábban történt beavakozásaikról.

Ezzel együtt az adattömeg is megnövekedett, ami biztonsági kockázatokat is rejt magában, Kovácsy Zsombor szerint viszont megkerülhetetlen, hogy együtt éljünk ezzel a helyzettel.

A problémát inkább abban látja, hogy a magyar orvosokat nem készítik fel eléggé

arra a nem orvosi, hanem informatikai, adatbiztonsági-tájékoztatási feladatra, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a betegek is biztonságban tudhassák az adataikat.

Kovácsy Zsombor az előforduló jelentősebb hibákról is beszélt. Elsőként azt említette, amikor a beteg vagy a hozzátartozó telefonon tájékozódik, az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók pedig a legjobb szándékkal tájékoztatást adnak, nem gondolva arra, hogy milyen hibát követhetnek el, hiszen, ha nem tudják beazonosítani kétséget kizáróan az illetőt a vonal másik végén, akkor lehet, hogy egy illetéktelen személyt világosítanak fel. Ahogyan a kódolatlan e-mailekben küldött leletek, orvosi íratok is jelentős veszélyforrást rejtenek magukban, hisz elég félrenyomni a címzettet és máris olyan kezébe kerülnek az adatok, aki arra nem illetékes.

A közelmúltban elkészült kutatás kiemelte azt is, hogy minél összetettebb és minél kritikusabb a technológia, annál több tudatosságot igényel azok részéről, akik dolgoznak vele. Ez különösen fontos az új digitális szakaszban lépő egészségügyi szektor esetében, amely egyre több adatvédelemhez és biztonsághoz kapcsolódó problémával szembesül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×