Infostart.hu
eur:
379.07
usd:
319.37
bux:
130202.21
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2020. december 11-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Koronavírus: irreálisnak vélik a kórházi adatokat egyes szakértők

Kutatók szerint hihetetlen a magyar halálozási arány nemzetközi összevetésben, ugyanis a kórházi esetek 80-90 százalékát meg tudják menteni a fejlett világban.

A járvány negyedik hullámában 17 ezren szorultak kórházi kezelésre Kásler Miklós InfoRádiónak adott nyilatkozata szerint, miközben közel 9500-an haltak meg. Feltételezve, hogy az elhunytak kórházba kerültek haláluk előtt, ami valószínűleg nagyon jó közelítés, ezek a számok azt jelentenék, hogy a kórházakban a betegek 55 százalékát nem tudták megmenteni tavaly szeptember és idén január eleje között – írja a Portfolio, mely szerint hasonlóan kedvezőtlen halálozási adatokat nemzetközi szinten csak közel két évvel ezelőtt lehetett látni, amikor még az orvosok egy teljesen ismeretlen betegséggel álltak szembe.

A lapnak nyilatkozó kutatók szerint némi eltérés lehetséges, miután Magyarország fejlettsége (különösen, ami az egészségügyet érinti) elmarad egyes országokétól – Angliában például 10-20 százalékra teszik a kórházban kezeltek halálozási rátáját, míg az Egyesült Államokban 5-15 százalék között mozog –, és mások mellett az is elképzelhető, hogy az itteni betegek nagyobb arányban rendelkeznek alapbetegséggel, de az ilyen hatalmas különbségek nehezen magyarázható.

„Az még magyarázható lenne különböző tényezőkkel, ha nem 10-20 százalék, hanem mondjuk 25 százalék lenne a halálozási arány nálunk, de

a magyarországi 55 százalékos adat teljesen irreális”

– fogalmazott az egyik kutató a lapnak, aki szerint ez azt jelentené, hogy a kórházak kiugróan rossz hatásossággal kezelik a betegeket, vagy azt, hogy a betegek már nagyon rossz állapotban kerülnek kórházba, és gyakorlatilag „aki kap még levegőt otthon, azt nem veszik fel”. Megjegyzik, utóbbi lehetséges magyarázatnak tűnne, de épp ugyanazon miniszteri nyilatkozat számai cáfolják, hiszen ehhez képest mégis rendkívül kevesen kerültek intenzív osztályra.

Arról nincs információ, hogy mennyire kell súlyos állapotban lenni ahhoz, hogy valakit felvegyenek a kórházak a betegséggel – teszi hozzá a Portfolio, ami szerint a koronavírus-adatokból ki lehet számolni, hogy közel 400 ezer kórházi betegnapot töltöttek az intézményekben a covidos betegek a negyedik hullámban, akik ha tényleg 17 ezren voltak, akkor átlagosan 23 napot kellett, hogy bent legyenek. A baj csak az, hogy

ez viszont magyarázhatatlanul hosszú idő, ennél hamarabb meggyógyul vagy sajnos meghal egy átlagos beteg,

és csak azok töltenek ilyen hosszú időt a kórházakban, akik akiket lélegeztetőgépre tesznek.

Egy neve elhallgatását kérő forrás azt emelte ki a lapnak, hogy „a betegek nagy többsége nem kerül sem intenzívre, sem lélegeztetőgépre Magyarországon, mielőtt meghal. Sokan nem a Covid-intenzíveken, nem a lélegeztetőgépen halnak meg, hanem az egyszerű Covid-osztályokon.” Ez egyébként összecseng Kásler Miklós szavaival, aki szerint 1850 főt kezeltek intenzíven a delta hullámban, miközben 9500-an haltak meg.

„A közel 10 ezer halálesethez képest viszont nagyon kevés az 1850 intenzíves kezelés” – mondta a lapnak egy, a helyzetre rálátó forrás. Vagyis könnyen lehet, hogy ez az adat sem stimmel, ahogy a 17 ezressel is gond van – teszi hozzá mások mellett a Portfolio, mely több nagy Covid-kórházat is megkeresett kérdéseivel a 55 százalékos halálozási ráta miatt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Sorban álltak az érvek a cukrászdák bevonására az 5+1 akciótervbe

Sorban álltak az érvek a cukrászdák bevonására az 5+1 akciótervbe

Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke az InfoRádióban részletezte: akár bérre, akár gépek megújítására fordíthatják a forrásokat, mindenképpen kulcsfontosságú segítséget kapnak a kormányzattól; vékony a határ, hogy a cukrászda üzemeltetése megtérüljön, de a vásárló távolmaradjon az árakat látva.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, estek a nemesfémek is

Elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, estek a nemesfémek is

A japán Nikkei és a dél-koreai Kospi index is új történelmi csúcsra emelkedett ma, a nyitás után pluszba lendültek az európai és az amerikai piacok is. A befektetők elsősorban a vállalati gyorsjelentésekre és a délután megjelenő amerikai makroadatra figyelnek, a heti friss munkanélküli segélykérelmek számáról kapunk mag friss statisztikát. A magyar tőzsdén az OTP és a Magyar Telekom nagyot emelkedett. Estére elromlott a hangulat Amerikában, ismét ütötték a szoftvercégeket, de az aranyat és az ezüstöt is. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×