Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2020. december 11-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Koronavírus: irreálisnak vélik a kórházi adatokat egyes szakértők

Kutatók szerint hihetetlen a magyar halálozási arány nemzetközi összevetésben, ugyanis a kórházi esetek 80-90 százalékát meg tudják menteni a fejlett világban.

A járvány negyedik hullámában 17 ezren szorultak kórházi kezelésre Kásler Miklós InfoRádiónak adott nyilatkozata szerint, miközben közel 9500-an haltak meg. Feltételezve, hogy az elhunytak kórházba kerültek haláluk előtt, ami valószínűleg nagyon jó közelítés, ezek a számok azt jelentenék, hogy a kórházakban a betegek 55 százalékát nem tudták megmenteni tavaly szeptember és idén január eleje között – írja a Portfolio, mely szerint hasonlóan kedvezőtlen halálozási adatokat nemzetközi szinten csak közel két évvel ezelőtt lehetett látni, amikor még az orvosok egy teljesen ismeretlen betegséggel álltak szembe.

A lapnak nyilatkozó kutatók szerint némi eltérés lehetséges, miután Magyarország fejlettsége (különösen, ami az egészségügyet érinti) elmarad egyes országokétól – Angliában például 10-20 százalékra teszik a kórházban kezeltek halálozási rátáját, míg az Egyesült Államokban 5-15 százalék között mozog –, és mások mellett az is elképzelhető, hogy az itteni betegek nagyobb arányban rendelkeznek alapbetegséggel, de az ilyen hatalmas különbségek nehezen magyarázható.

„Az még magyarázható lenne különböző tényezőkkel, ha nem 10-20 százalék, hanem mondjuk 25 százalék lenne a halálozási arány nálunk, de

a magyarországi 55 százalékos adat teljesen irreális”

– fogalmazott az egyik kutató a lapnak, aki szerint ez azt jelentené, hogy a kórházak kiugróan rossz hatásossággal kezelik a betegeket, vagy azt, hogy a betegek már nagyon rossz állapotban kerülnek kórházba, és gyakorlatilag „aki kap még levegőt otthon, azt nem veszik fel”. Megjegyzik, utóbbi lehetséges magyarázatnak tűnne, de épp ugyanazon miniszteri nyilatkozat számai cáfolják, hiszen ehhez képest mégis rendkívül kevesen kerültek intenzív osztályra.

Arról nincs információ, hogy mennyire kell súlyos állapotban lenni ahhoz, hogy valakit felvegyenek a kórházak a betegséggel – teszi hozzá a Portfolio, ami szerint a koronavírus-adatokból ki lehet számolni, hogy közel 400 ezer kórházi betegnapot töltöttek az intézményekben a covidos betegek a negyedik hullámban, akik ha tényleg 17 ezren voltak, akkor átlagosan 23 napot kellett, hogy bent legyenek. A baj csak az, hogy

ez viszont magyarázhatatlanul hosszú idő, ennél hamarabb meggyógyul vagy sajnos meghal egy átlagos beteg,

és csak azok töltenek ilyen hosszú időt a kórházakban, akik akiket lélegeztetőgépre tesznek.

Egy neve elhallgatását kérő forrás azt emelte ki a lapnak, hogy „a betegek nagy többsége nem kerül sem intenzívre, sem lélegeztetőgépre Magyarországon, mielőtt meghal. Sokan nem a Covid-intenzíveken, nem a lélegeztetőgépen halnak meg, hanem az egyszerű Covid-osztályokon.” Ez egyébként összecseng Kásler Miklós szavaival, aki szerint 1850 főt kezeltek intenzíven a delta hullámban, miközben 9500-an haltak meg.

„A közel 10 ezer halálesethez képest viszont nagyon kevés az 1850 intenzíves kezelés” – mondta a lapnak egy, a helyzetre rálátó forrás. Vagyis könnyen lehet, hogy ez az adat sem stimmel, ahogy a 17 ezressel is gond van – teszi hozzá mások mellett a Portfolio, mely több nagy Covid-kórházat is megkeresett kérdéseivel a 55 százalékos halálozási ráta miatt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérfürdő a Wall Streeten - Beköszöntött a medvepiac

Vérfürdő a Wall Streeten - Beköszöntött a medvepiac

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. A zuhanás folytatódott a Wall Streeten a hét utolsó kereskedési napján, több fontos történelmi határt is átlépett a masszív eladási hullám.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×