Kiírta a köztársasági elnök a választás időpontját április 3-ra, az InfoRádió Aréna című műsorának két politikai elemző vendége szerint azonban a kampány gyakorlati értelemben már jó ideje zajlik, csak a hivatalos kezdete lesz február 12-én, ötven nappal a választások előtt.

Virág Andrea, a Republicon Intézet stratégiai igazgatója szerint a valódi kampány már a tavalyi év második felében megkezdődött, és folyamatos, egyre erősödő kampányra számít április elejéig.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a jogi határidőknél fontosabb a listaállítás kérdése. Emlékeztetett arra, hogy még a Fidesznek sincs listája.

„Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatóján, december végén azt ígérte, hogy ötven nappal a választások előtt lesz, tehát február közepe táján a Fidesznek is el kell mondania, hogy az előrejelzések alapján az a 45-48 esetleges hely, amit a Fidesz kaphat ebben a kétpólusúvá vált pártrendszerben a listáról, azt kikkel tervez megtölteni” – mondta az elemző. Ennél sokkal izgalmasabbnak tartja a baloldali lista ügyét, szerinte ez akár februárig is elhúzódhat, és

a következő heteknek ez lesz a kulcskérdése politikailag.

A lista első néhány helyéről döntöttek, de az igazi izgalmak ezután következnek, mert nagy a jelentősége, hogy ki hányadik helyre kerül föl, illetve milyen belső erőviszonyokat tükröz majd a közös lista összeállítása.

Virág Andrea szerint sok szempontot kell az ellenzéki hat pártnak mérlegelnie a lista összeállításakor, ehhez használhat közvélemény-kutatásokat és következtethet az előválasztási eredményekből is, de „hogy pontosan mik az erőviszonyok az ellenzéki pártokon vagy az ellenzéken belül, ezt nem lehet tudni”. Emellett fontos kritérium az is, hogy lehetőség szerint mind a hat együttműködő párt tudjon frakciót alapítani a következő Országgyűlésben. „A saját politikai érdekük azt diktálná, hogy minél hamarabb rendezzék ezt, mert semmiképpen nem tesz jót nekik, ha ettől a konfliktustól hangos a kampányuk. Kíváncsi leszek, hogy mikorra sikerül ezt rendezni” – mondta a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Nem lesz hetedik frakció

Mráz Ágoston Sámuel arra tért ki, hogy egy fontos kérdést eldöntöttek: Márki-Zay Péternek nem lesz saját frakciója. „Nem kell újrarendezni a belső erőviszonyokat, és ez jól leírható úgy is, hogy a hat párt a saját érdekét meg tudta védeni. Nagyon izgalmas elemzői szempontból, hogy a következő hetek bejelentései, várható kompromisszumai keretében mennyire lehet ezt a feltevést igazolni, hogy itt Gyurcsány Ferenc fújja a passzátszelet, vagy pedig Márki-Zay Péternek még az utolsó pillanatban sikerül valami ellenakciót indítania. Nagyon sok kérdés van, és legkésőbb február végéig ezt el kell dönteniük a mostani időzítés alapján” – mondta az elemző, de hozzátette, szerinte

Márki-Zay Péternek nem jó az időhúzás,

hiszen neki azt kellene üzennie, hogy rendet tud tartani a saját táborában, a pártok számára viszont fegyelmező eszköz lehet az időhúzás Márki-Zay Péterrel szemben.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint az ellenzéki oldalon zajlik már egy küzdelem a ’22-es választás utáni erőviszonyokról, ha esetleg veszítene a baloldal, akkor az is nagy kérdés, hogy a választások után ki tud profitálni a vereségéből, és úgy véli, ezek a küzdelmek a paraván mögött már nagyon élesen zajlanak.

„Gyurcsány Ferenc el tudja majd mondani a választások után egy vereség esetén, hogy nem az ő jelöltje volt a miniszterelnök-jelölt, másrészt minden jel szerint az ő frakciója lesz a legnagyobb az ellenzéki táborban, tehát adódik az a lehetőség, hogy végre létrejön a híres-neves Demokrata Párt, a baloldal egyesítése, és ebben kifejezetten zavaró elem lenne egy új politikai erő, egy új, ugyan vesztes, de gyökeret eresztő miniszterelnök-jelölttel, aki adminisztratív, pénzügyi és kommunikációs lehetőségeket is kap a saját frakciójával” – mondta.

Ezt vitatta Virág Andrea, szerinte a nyilvánosságban alapvetően nem a DK és nem Gyurcsány Ferenc tűnik fel Márki-Zay Péter legnagyobb kritikusaként, helyette inkább Donáth Anna, a Momentum elnöke és Jakab Péter, a Jobbik elnöke fogalmazott meg élesebb kifogást.

Eltérő kutatási eredmények

Az ellenzéki esélyeket rontó tényezőként szokták emlegetni a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, illetve Gattyán György frissen megjelent szerveződését, amely szavazatokat halászhat el, de Mráz Ágoston Sámuel szerint inkább a Mi Hazánk támogatottságára érdemes figyelni, mert Gattyán György pártja a közvélemény-kutatók számára nem látható, ami nem jelenti azt, hogy ne szerezhetne százalékokban mérhető támogatottságot majd a választáson.

A Nézőpont Intézetnél mind a Mi Hazánk, mind a Kétfarkú Kutyapárt 3-3 százalékon áll, és rájuk is igaz az, hogy a kampányidőszak még nagyon sok mindent befolyásolhat. Emellett az aktív választók fele a Fidesz-listát választaná, míg a közös ellenzék most csak 43 százalékon van. „Az a klasszikus kockás füzetben elvégzett matematikai művelet, hogy a pártok összefogása a pártok szavazótáborának az összeadódásával jár, sőt, majd még Márki-Zay Péter révén további új szavazók elérésével, ez a mi kutatásunk alapján nem látszik beigazolódottnak” – mondta.

A Republikon viszont némi ellenzéki előnyt mért, és a pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 43 százalékon van, tehát valamelyest gyengébb, mint a 2018-as választási eredménye volt. Az intézet mérései tavaly ilyenkor óta azt mutatják, hogy az ellenzéki tömb, illetve a Fidesz-KDNP nagyjából fej fej mellett van, és most is kiegyensúlyozott a verseny a két oldal között.

„Az, hogy ez merre billen el, nagyon nagy kérdés. Ebben nyilván van szerepe a harmadik-negyedik-ötödik pártoknak a választás kimenetelét illetően. A Fidesz olyan szempontból könnyebb helyzetben van, hogy jóval stabilabb, aktívabb, biztosabb a szavazótábora, amelyet ügyesen tud választásokkor mozgósítani, az ellenzéknek szerintem dolgoznia kell egyrészt azon, hogy a saját, egyébként elég heterogén szavazótáborát egyben tartsa és el is vigye április 3-án az urnákhoz, másrészt pedig rengeteget kell dolgozniuk azon, hogy bizonytalan szavazókat még maguk mellé tudjanak állítani.

A jelenlegi kutatási adatok alapján szerintem nem lehet eldönteni, hogy ki lesz ennek a választásnak a győztese”

– mondta Virág Andrea.

A felvetésre, hogy Márki-Zay Péter csatlakozása hozott-e az egyesült ellenzéknek, szinten tartotta vagy inkább vitt, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, nem látszik az, hogy hozott volna. Ha Márki-Zay Péter és Orbán Viktor közötti választásra kérdeznek rá, akkor 50 és az 55 százalék között mozog Orbán Viktor támogatottsága, és csupán 23-25 százalék között Márki-Zay Péteré az aktív részvételüket biztosra ígérő választók körében, azaz komoly lemaradásban van az utóbbi. „A baloldali tábornak nem minden bevallott és beazonosítható szavazója mondja be egyértelműen, hogy Márki-Zay Pétert szeretné miniszterelnöknek, ami azt jelenti, hogy nem hogy hozott volna új szavazókat, hanem a meglévő baloldali szavazótábor egészének a szívét sem tudta elnyerni Márki-Zay Péter. Jó eséllyel ők a DK-szavazók” – vélekedett.

Virág Andrea szerint az ellenzék támogatottságának hullámzása nem feltétlenül Márki-Zay Péter személyes népszerűségéről vagy népszerűtlenségéről szól, hanem az ellenzéki kampány össze nem csiszolódásáról. „Nem a személyes népszerűséggel van feltétlenül probléma, hanem azzal, hogy az ellenzéki kampány nem indult be az elmúlt év végén az előválasztás után” – tette hozzá.

„A miniszterelnök-jelöltnek objektív felelőssége van, persze mutogathat ő bárkire, hogy miért nem sikerül a közös ellenzéki lista népszerűségének a növelése. Az volt az ígérete, hogy növelni fogja a népszerűséget. Ha ez a népszerűség-növekedés elmarad, akkor azt fogják megkérdezni, hogy mit csinál ő rosszul, és nem nagyon tud másokra mutogatni” – mondta erről Mráz Ágoston Sámuel. Szerinte az morzsolta fel Márki-Zay Péter támogatottságát, hogy noha azt ígérte, szakít Gyurcsány Ferenccel, abban a szerepben találta magát, hogy Gyurcsány Ferenccel együttműködésben, az ő elvárásai szerint kell, hogy irányítsa a közös listát.

Nem reagál a Fidesz

A Nézőpont Intézet vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy Márki-Zay Péter radikális szóhasználatának mérsékelt a hatása, mert a Fidesz nem reagál ezeknek a mondatokra. A Fidesz teljesen önálló kampányt visz, ami arról szól, hogy Márki-Zay Péternek a régi, viszonylag nagy mennyiségű előadásaiból vagy az aktuális szerepléseiből kiszűrik azokat a gondolatokat, amelyek alátámasztják, hogy Gyurcsány Ferenc szövetségese Márki-Zay Péter, illetve azt a politikát képviseli, ami 2010 előtt domináns volt Magyarországon.

„Ha valami racionalitást keresünk Márki-Zay Péter durva kifejezéseiben, akkor azok szerintem provokációs kísérletek. Nagyon szeretné, ha ezekre reakció érkezne és ezekről szólna a politikai közbeszéd, de a Fidesz nem teszi meg ezt a szívességet számára, ami egyébként a Fidesz törzsszavazóinak egy részében kellemetlen érzést vált ki, mert viszket a tenyerük. De nem teszik ezt meg, hanem sokkal inkább azt a stratégiai, kommunikációs stratégiai feladatot végzik el, hogy a baloldalt egységként testesítsék meg, és az az újdonságerő minél gyorsabban kopjon el az ő esetében” – mondta.

„Márki-Zay Péter tényleg valami újat hozott az ellenzéki oldalra, más típusú politikus, mint amilyen a korábbi ellenzéki vezetők voltak.

Ilyen szempontból talán érdekesebb lehet a bizonytalan szavazók számára is, és nagyon komplex, kiegyensúlyozott stratégiát kell követnie ennek a kampánynak arra, hogy új szavazókat is meg tudjon szólítani, akiket Márki-Zay Péter profiljának, stílusának köszönhetően talán meg tudnak szólítani, de közben ne idegenítse el magától az egyébként viszonylag biztosan meglévő tradicionálisan ellenzéki szavazókat” – mondta Virág Andrea.

A várható kampánytémákról Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett, hogy a kormányoldal témái régóta ismertek: migráció, a rezsicsökkentés, a jóléti intézkedésnek, a szuverenitásvédelem, illetve az LMBTQ-téma. Az ellenzék témája szerinte a koronavírus lehet, illetve ha sikerül botrányokat találni, akkor az az ellenzéknek az utolsó reménysége lehet.

Virág Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz kampánytémái most sokkal szerteágazóbbak, mint korábban voltak, amikor koncentráltabban egy ügy köré épült a kampány, most sok szálon fut egyelőre. Az ellenzék részéről szerinte a különböző korrupciós ügyek lesznek napirenden, valamint az infláció és a gazdasági helyzet kezelése, viszont azt nem várja, hogy az ellenzék a kormánypárt ellen a járványkezeléssel kampányoljon.