Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Pesti József/Szoljon.hu

Rusvai Miklós: időt nyerünk szervezetünknek a harmadik oltással

A víruskutató elmondta, szerinte mikor engedélyezi az Európai Gyógyszerügynökség az 5–11 évesek oltását.

Rusvai Miklós virológus szerint a koronavírus ellen beadott emlékeztető dózis felfrissíti az immunrendszer memóriáját, az antitestek az oltás után három héttel érik el a legmagasabb szintjüket, hat hónap elteltével azonban a védőérték alá csökkennek

A Magyar Nemzetben a víruskutató rámutatott: a harmadik oltás felvételével a szervezet újra eredményesen fogja termelni az ellenanyagot, így aki most beoltatta magát, az a negyedik járványhullám végéig már védettséget szerzett, jövő ősszel azonban ugyanez már nem lesz elmondható.

Rusvai hangsúlyozta: az alaptétel az, hogy a harmadik oltás senkinek sem árt, ezáltal frissítjük fel ugyanis az immunrendszerünk emlékezetét, amelynek köszönhetően a szervezetünk újra eredményesen fogja termelni az ellenanyagot.

Az antitestek az oltás után három héttel érik el a legmagasabb szintjüket, ami egyénenként nagyon változó, utána viszont

nagyjából hathetente feleződik a mennyiségük, hat hónap után pedig biztosan a védőérték alá csökken a számuk.

Van, akinél azonban ez akár két hónap után is bekövetkezhet – mutatott rá a szakember. Hozzátette: ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az immunrendszer elfelejtette volna a védőoltást, mivel az immunmemória működik. A probléma inkább az, hogy egy fertőzés esetén öt-hét napra van szüksége az immunmemória alapján működésbe lendülő immunrendszernek az antitestek termelésére. Ennek értelmében ha valaki például szeptember elején vette fel a harmadik oltását, akkor az immunrendszere a vakcináció után öt-hét nappal már elkezdte termelni az antitesteket, és mostanra már elég antitest van a vérében. Következésképpen nem kell öt-hét napnak eltelnie ahhoz, hogy a szervezete elkezdjen védekezni, hanem azonnal, már a fertőzés pillanatában reagál a bejutott vírusokra – magyarázta a víruskutató.

A harmadik oltással tehát időt nyerünk, de az immunrendszerünk nem felejtette el az első két dózist sem

– fogalmazott Rusvai Miklós.

Hangsúlyozta: a SARS-CoV-2 vírusfertőzéstől nem félni kell, hanem fel kell készülni rá, vagyis időben beoltatni magunkat. Ha az antitestszintet sikerül megfelelően magas szinten tartani, akkor a vírustól nem lehet súlyosan megbetegedni, mivel újabb és újabb immunlökéseket ad a szervezetnek – húzta alá.

Arra a felvetésre, hogy a harmadik oltást az alapimmunizálás részévé kell-e tenni, a szakember elmondta: érdemes ezen elgondolkodni, ugyanakkor még korai erről beszélni, mivel egyes országokban az 5–11 éves korosztály immunizálása is csak nemrég kezdődött meg. Rusvai Miklós szerint azonban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vélhetően még karácsony előtt Európában is engedélyezni fogja az 5–11 évesek vakcinációját a Pfizer szérumával, ettől kezdve pedig Magyarországon is sor kerülhet ennek a korosztálynak a beoltására.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Cikkünk frissül! „A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta korábban Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×