eur:
392.83
usd:
366.53
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Csökkentette idei gazdasági növekedési előrejelzését a pénzügyminisztérium - a nap hírei

Országszerte megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 65. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon. Regisztráció nélkül is lehet majd koronavírus-oltást kapni a kórházi oltópontokon november utolsó hetén.

Csökkentette idei gazdasági növekedési előrejelzését a pénzügyminisztérium. Varga Mihály miniszter egy biztosítási konferencián azt mondta, hogy az energiaárak megugrása, az infláció megemelkedése és a vírushelyzet romlása miatt 6,8 százalékos növekedésre számítanak, a korábban várt 7-7,5 százalék helyett. A miniszter arról is beszélt, hogy a koronavírus negyedik hulláma is fékezni fogja a gazdaságot. Egy csütörtök esti budapesti rendezvényen nem sokkal később Varga Mihály megerősítette: a gazdaság újraindításának részeként jövőre is folytatódnak az adócsökkentések, az adókedvezmények, a versenyképesség javítását célzó beruházások támogatása.

A gazdasági együttműködés mellett a tudomány és technológia területén is szorosabbra fűzné a kapcsolatokat a visegrádi országok és Dél-Korea között a kormányfő. Orbán Viktor erről a V4-ek és az ázsiai állam budapesti csúcstalálkozója után beszélt. A magyar miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a visegrádi országcsoport legnagyobb közös gazdasági vállalkozása, a V4 gyorsvasút megépítése felkelti a koreai ipar érdeklődését is. A találkozón Magyarország és Dél-Korea megállapodott a két fővárost összekötő légi járatok sűrítéséről, a magyar élelmiszerexportot érintő kérdésekről és a magyarországi koreai nyelvoktatás kiszélesítéséről is.

Országszerte megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 65. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon. A Parlament előtti Kossuth Lajos téren félárbócra eresztették a nemzeti lobogót. Áder János államfő a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál rótta le kegyeletét. A Szent István-bazilikában emlékkoncertet tartottak. A kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan nemzeti gyásznappá november 4-ét, az 1956-os forradalom leverésének emléknapját.

Regisztráció nélkül is lehet majd koronavírus-oltást kapni a kórházi oltópontokon november utolsó hetén. A kormányzati koronavírus-portál azt írta, hogy az átoltottság további növelése és a járvány megfékezése érdekében indít a kormány november 22-28. között oltási akcióhetet, amikor 101 megyei és városi kórházban várják az embereket reggel 7 és este 7 között. Az oltatlanok, a második és a harmadik oltásra várók is jelentkezhetnek. Aki nem regisztrál előre, azt érkezési sorrendben oltják majd. A kórházi oltópontokon öt féle vakcina áll rendelkezésre: Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen és Sinopharm.

Kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást a bentlakásos szociális intézményekben dolgozóknak a fővárosi önkormányzat. Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán azt írta: ezekben az intézményekben 92 százalék feletti az átoltottság a foglalkoztatottak körében, de ott van a legnagyobb veszélye egy esetleges járványgóc kialakulásának. A főváros többi cégénél ugyanakkor nem lesz ilyen kötelezettség.

Németországban, Ausztriában és Dániában is rekordot döntött az újonnan kiszűrt koronavírus-fertőződések napi száma. Németországban a járvány negyedik hullámának rohamos gyorsulását jelzi, hogy a napi új esetek száma húsz százalékot meghaladó mértékben emelkedett heti szinten. A német kormány az emlékeztető oltás beadásának felgyorsítását tervezi. Ausztriában a kormány pénteken tárgyal a teendőkről a tartományi vezetőkkel.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint a vártnál jóval gyorsabb lesz a kilábalás a feltörekvő európai gazdaságokban. Az előrejelzés alapján a magyar gazdaság növekedési üteme az idén megközelíti a 8 százalékot. A bank a magyar gazdaságban a tavalyi 5 százalékos visszaesés után az idén 7,7 százalékos növekedést vár, 2,2 százalékponttal gyorsabbat az előző, júniusi prognózisában valószínűsített ütemnél. Az EBRD jövőre 4,8 százalékos magyarországi GDP-bővülésre számít; ez az előrejelzés nem változott.

A franciaországi Bordeaux és a spanyolországi Valencia viselheti a Turizmus Európai Fővárosa címet 2022-ben. Az Európai Unió kétévente adományozott díját harmadszor osztották ki, az idei pályázaton 16 uniós tagállam 30 városa versengett. A díjazott városok innovatív programjaik továbbfejlesztéséhez, valamint az egész unióra kiterjedő megismertetéséhez kapnak támogatást.

100 ezredik látogatóját köszöntötte a Dubaji Világkiállítás Magyar Pavilonja. Ezzel bekerült a 2020-as kiállítás legnépszerűbb pavilonjai közé. A 100 ezredik látogató egy dubaji család tagja volt, aki a nyitás óta már többször próbált bejutni a Magyar Pavilonba. Az Aqua Roots of Hungary névre keresztelt épület Magyarország páratlan vízkincseit, kialakulásukat, történetüket mutatja be.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×