Az elmúlt öt évben a visegrádi négyek (V4) és Dél-Korea közötti kereskedelmi forgalom 40 százalékkal nőtt, és reméljük, hogy az együttműködés a gazdaságon túlmutatóan tudományos és technológiai területekre is ki fog majd terjedni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a V4 és Dél-Korea csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban.

A magyar kormányfő kiemelte: öt sikertörténet találkozott itt, Budapesten; a közép-európai gazdaságok is "szép éveket" tudhatnak maguk mögött, és szép kilátásaik vannak, Dél-Korea pedig a világbajnokok közé tartozik a növekedés és a technológiai fejlődés tekintetében.

Az elmúlt öt évben a visegrádi országok és Korea közötti kereskedelmi forgalom 40 százalékkal nőtt, a világgazdaság tavalyi, "fekete évében" is tovább növekedett, és először érte el a történelem során a 20 milliárd dollárt.

Koreának 1600 milliárd dolláros GDP-je van, a V4-ek GDP-je pedig összesen 1100 milliárd dollárt tesz ki.

"Ha egy ország lennénk, akkor a V4-ek is, éppúgy, mint Korea, tagjai lehetnének a G20-nak"

- hangsúlyozta Orbán Viktor. Szavai szerint ez jól mutatja, hogy Dél-Koreának, illetve a V4-eknek hasonló dimenzióból van rátekintése a világgazdaságra.

Aa találkozó időzítését az magyarázza, hogy mindannyian úgy érezték, új világgazdasági korszak van alakulóban; óriási a verseny a világban a termelési kapacitások újraosztásáért, a pandémia miatt bezárt kapacitásokat ugyanis nem ugyanott nyitják újra, ahol korábban létrejöttek. Nagy részük mozog, új helyet keres, és "mi, a V4 országai beneveztünk ebbe a versenybe, a világ beruházásainak minél nagyobb részét szeretnénk" a visegrádi négyek területére vonzani - jelentette ki. Hozzátette: Dél-Korea ismert arról, hogy az innováció egyik vezető állama, a V4-ek is szeretnék ezt a világgazdasági korszakváltást a maguk javára kihasználni.

Orbán Viktor közölte: a találkozón megkérték a koreai elnököt, hogy kövesse figyelemmel a V4-ek legnagyobb közös gazdasági vállalkozását, a V4 gyorsvasút megépítését. Egy 800 kilométer hosszú vasútipálya-beruházásról van szó, a négy fővárost kötnék össze gyorsvasúttal, és 12 órás menetidőt akarnak 5 órásra csökkenteni. Reményét fejezte ki, hogy ez a beruházás felkelti a koreai ipar érdeklődését is.

Azt remélik a mostani találkozótól, hogy Dél-Korea és a V4-ek között az együttműködés a gazdaságon túlmutatóan tudományos és technológiai területekre is ki fog majd terjedni.

A magyar miniszterelnök kitüntetésnek és megtiszteltetésnek nevezte, hogy a V4-ek fogadhatták a koreai elnököt. Mint mondta, ez a magyarok számára különösképpen így van, mert "rokon népként tartjuk egymást számon". 1892-ben vette föl a diplomáciai kapcsolatot Magyarország az akkori királysággal. Sajátos hangulatot adott a megbeszéléseknek az is, hogy egy olyan elnököt köszönthettek, aki maga is harcolt a szabadságért és a demokráciáért - fűzte hozzá.

A megbeszélésen globális kérdések is szóba kerültek, a klímapolitika, az afganisztáni helyzet és annak következményei is.

Mun Dzse In: sok a hasonlóság a két térség között

Az együttműködés a V4 és Dél-Korea között egyre erősödik, és az országok vezetői elkötelezettek, hogy még szorosabbá tegyék a kapcsolatokat - mondta a dél-koreai elnök. Mun Dzse In kiemelte:

nyitott gondolkodással a visegrádi vezetők megmutatták a V4-es együttműködés erejét.

Úgy vélte, sok a hasonlóság a visegrádi térség és Dél-Korea között, a hidegháború után a gyors demokratizálódás, gazdasági fejlődés volt jellemző mindjét helyen. Béke és harmónia határozza meg a kapcsolatokat a V4 és Dél-Korea között, a visegrádi csoport Dél-Korea számára fontos kereskedelmi partner, befektetési célpont, sok jelentős dél-koreai cég van itt jelen - mutatott rá.

A dél-koreai elnök a fontos együttműködési területek között említette a tudományt és technológiát, az energetikát és az infrastruktúrát, továbbá az ifjúsági kapcsolatokat. Ugyancsak jelentős nemzetközi kérdésnek nevezte a járvány elleni védekezést, a klímaválság elleni küzdelmet, valamint a Nyugat-Balkán támogatását.

Kétoldalú megállapodások

Magyarország és Dél-Korea megállapodott a két fővárost összekötő légi járatok sűrítéséről, a magyar élelmiszerexportot érintő kérdésekről és a magyarországi koreai nyelvoktatás kiszélesítéséről is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Budapest és Szöul között néhány hete újra van közvetlen légi járat, a lengyel légitársaság üzemeltetésében heti egyszer. Hozzátette: most megállapodás született arról, hogy a jövő esztendő elejétől a két ország fővárosát összekötő légi járat sűrűségét heti kettőre el emelik.

A baromfiexport most újra tud indulni, hiszen a madárinfluenza időszakát követően Magyarországot most már egészséges területnek minősítették, valamint a jövendőbeli exportálás lehetőségét megkönnyítendő a koreaiak négy európai országgal, köztük Magyarországgal kezdték meg a regionalizációról szóló tárgyalásokat, ami azt jelenti, hogy egy-egy állatbetegség kitörésekor csak az adott térségből tiltják meg az exportot, nem az egész országból. Szijjártó Péter közlése szerint arra kérték a koreai partnereket, hogy a lehető leggyorsabban zárják majd le ezeket a tárgyalásokat.

Megállapodás született a koreai nyelvoktatás kiszélesítéséről. Magyarországon jelenleg három középiskolában és két egyetemen lehet koreai nyelvet tanulni, most pedig megállapodtak abban, hogy a koreaiak nyelvtanárok küldésével segítenek abban, hogy több középiskolában és több egyetemen lehessen nyelvet oktatni, illetve koreai tanulmányokat folytatni. Ez azért is fontos a külügyminiszter szerint, mert a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlődése miatt egyre több koreai beruházó Magyarországon, így fontos, hogy egy oktatási, képzési, tudományos lábbal is kiegészítsék a megállapodást.

Szerdán nyolc megállapodást írtak alá, amelyek alapvetően a gazdasági együttműködés további fejlesztését fogják segíteni a digitális gazdasági és az egészségipar területén.

Megállapodás született a két ország beruházásösztönzési ügynökségei és az exportfinanszírozási bankjai között arról, hogy a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok finanszírozásában szorosan együttműködnek.