Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
332.02
bux:
122118.18
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálja 2024. június 6-án. Ezen a napon aláírásra került a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. A megállapodásnak köszönhetően a magyar állam vételár arányosan 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ki nem találná, hová repültek a legtöbben Budapestről

Megérkeztek az Eurostat friss adatai a 2024-es évre vonatkozóan.

2024-ben 8 százalékkal többen ültek repülőre az Európai Unióban, mint amennyien 2023-ban tették ezt. Így tavaly 1,1 milliárd légiutas volt – közölte az Eurostat.

A közleményben olvashatóak szerint minden EU-s országban nőttek az utasszámok, a listát hajszálnyival Magyarország vezeti.

19,2 százalékkal több utas fordult meg a magyarországi reptereken ugyanis 2024-ben, mint 2023-ban

– teszik hozzá.

Csehország alig lemaradva 18,9 százalékos növekedést mutatott fel, Észtország pedig 17,9 százalékosat. A légiutas-számok legkevésbé Svédországban nőttek, 1,3 százalékkal. Bulgáriában 3,8 százalékos volt a növekedés, és Franciaországban és Írországban is 4,6 százalékos növekedést regisztráltak.

Mindeközben a légi teherforgalom is jelentősen nőtt, EU-s szinten 2024-ben 8,7 százalékkal, szemben a 2023-as volumennel. Az EU-n kívülre történő szállítások 10,8 százalékos növekedése, illetve a belföldi légi szállítások 4,3 százalékos visszaesése vezetett ehhez az eredményhez. Az EU-n belüli légi teherforgalom volumene gyakorlatilag nem változott, 0,1 százalékkal nőtt – olvasható az Eurostat közleményében.

Magyarországon kétharmadával nőtt ennek volumene, ahogyan Csehországban is jelentős, 44 százalékos növekedést regisztráltak. Görögországban 37 százalékos növekedés történt. Egyedül Lengyelországban, és Lettországban regisztráltak csökkenést, 3,6, illetve 2,7 százalékosat – teszik hozzá.

Kitérnek arra is, hogy 2024-ben a párizsi Charles de Gaulle repülőtér fogadta a legtöbb utast, 70 milliónyit. Kevéssel maradt le tőle az amszterdami Schipol reptér, 67 millió utassal, a dobogó harmadik helyére pedig a madridi Barajas repülőtér került fel, 66 millió utassal.

A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről 2024-ben a legtöbben Isztambulba repültek, ezt követi London, és Frankfurt a toplistán. A repülőtér utasforgalmának 64 százalékát EU-n belüli utazások adták, míg 36 százalék EU-n kívüli utazásokból származott – olvasható a közleményben.

Helyezés Úticél Utasok száma Járatok száma
1 Isztambul 257 448 1 606
2 London 250 620 1 460
3 Frankfurt 247 875 1 595
4 Barcelona 242 441 1 229
5 Tel Aviv 231 846 1 408

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×