Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
António Costa, az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az Európai Unió védelmi képességének témájában tartandó egynapos informális EU-csúcstalálkozóra a brüsszeli Egmont-palotába 2025. február 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Sürgős intézkedések kellenek az új ukrajnai fejlemények miatt – levelet küldött Antonio Costa a tagállamok vezetőinek

A legutóbbi nemzetközi fejlemények sürgős európai uniós intézkedéseket tesznek szükségessé Ukrajnával kapcsolatban – írta António Costa, az Európai Tanács elnöke a jövő csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóra szóló, az uniós tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.

Mint az ET elnöke írta, továbbra is zajlanak a diplomáciai erőfeszítések egy igazságos és tartós béke eléréséért, ebben pedig fontos szerepe van annak, hogy az EU miként tudja erősíteni Ukrajna tárgyalási pozícióját és növelni az Oroszországra gyakorolt nyomást.

A tanácskozáson ugyancsak kiemelt téma lesz az Európai Unió 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretének előkészítése. Costa hangsúlyozta, hogy a 2026 végéig való megállapodás kulcsfontosságú ahhoz, hogy 2028-tól időben indulhassanak az új uniós programok.

Az EU-bővítést Costa „az EU legfontosabb geopolitikai befektetésének” nevezte, és hangsúlyozta, hogy

több tagjelölt ország jelentős előrelépést ért el, és közülük néhány a belátható időn belül teljesítheti a csatlakozás feltételeit.

Az Európai Tanács elnöke továbbá a globális gazdasági helyzet kihívásaira, valamint az EU versenyképességének erősítésére is felhívta a figyelmet. Levele szerint elengedhetetlen, hogy az unió olyan stratégiákat dolgozzon ki, amelyekkel meg tudja védeni magát a külső gazdasági és politikai nyomástól, és biztosíthatja a stratégiai autonómiát.

Costa a Közel-Kelet helyzetéről is említést tett, azt írva, hogy az EU-nak szerepet kell vállalnia a gázai tűzszünet teljes végrehajtásában és a kétállami megoldást célzó politikai folyamat fenntartásában.

A decemberi csúcson a tagállami vezetők értékelik a korábbi döntések végrehajtását a védelem, biztonság és migráció területén is. Costa szerint Oroszország és Fehéroroszország fokozódó hibrid tevékenysége sürgeti Európa védelmi felkészültségének felgyorsítását.

A tanácskozás december 18-án reggel kezdődik, az Európai Parlament elnökével folytatott hagyományos eszmecserével. Ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szól majd a vezetőkhöz.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×