A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben, vagyis éppen harminc éve életre hívott londoni pénzintézet 42 oldalas őszi előrejelzésében közölte ugyanakkor azt is, hogy várakozása szerint a régió számos gazdaságában "keserédessé" teszi a fellendülést a földgáz, a nyersolaj és egyéb árupiaci termékek magas ára, amely megterheli a térség energiaimportőr gazdaságainak kereskedelmi mérlegét és felhajtja az inflációt.

Az EBRD számítási modellje szerint a tevékenységi térségében működő gazdaságok GDP-értéke tavaly átlagosan 2,4 százalékkal csökkent, ám az idei év első felében 6,4 százalékkal nőtt, miután a régió lakossági mobilitása a globális átlagnál hamarabb, már idén májusban visszatért a tavaly január-februári, vagyis a koronavírus-járvány elhatalmasodása előtti szintekre, és a külső kondíciók is kedvezőbbekké váltak.

A bank számításai szerint globális átlagban a lakossági mobilitás szeptemberben érte el a járvány előtti szintet.

Az EBRD-jelentés szerint ugyanakkor sérülékenyebbé váltak a térségi gazdaságok költségvetési pozíciói a koronavírus-válság hatásainak kivédésére bevezetett nagyszabású kormányzati élénkítő csomagok miatt.

A londoni pénzintézet közölte: működési területének gazdaságaiban a közadósságráták a GDP-értékhez mérve átlagosan 13 százalékponttal emelkedtek 2019 vége óta.

Az EBRD tanulmánya szerint a térség sok gazdaságában az 1990-es évek eleje, az átalakulási folyamatot kísérő akkori recesszió óta nem mért szintekre nőtt a GDP-arányos államadósság-ráta.

Az EBRD mindezekkel együtt is az eddigi előrejelzésében szereplő 4,2 százalékról 5,5 százalékra javította a működési területéhez tartozó 37 ország idei átlagos GDP-növekedésére szóló prognózisát.

A bank a magyar gazdaságban

a tavalyi 5 százalékos visszaesés után az idén 7,7 százalékos növekedést vár,

2,2 százalékponttal gyorsabbat az előző, júniusi prognózisában valószínűsített ütemnél. Az EBRD jövőre 4,8 százalékos magyarországi GDP-bővülésre számít; ez az előrejelzés nem változott.

Mindkét előrejelzés jobb a magyar gazdaság szűkebb térségének egészére szóló EBRD-prognózisnál: a közép-európai és a balti EU-térségben a bank 2021-re átlagosan 5,2, 2022-re 4,7 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, 0,4, illetve 0,1 százalékkal gyorsabbat, mint a júniusi előrejelzésben.

Ebben a régióban az EBRD az észt és a magyar gazdaságra adta a legerőteljesebb növekedési előrejelzéseket: a londoni pénzintézet

Észtországban az idén 9, jövőre 4 százalékos GDP-bővülést vár.

Az EBRD idei magyarországi növekedési prognózisa meghaladja több más nagy londoni elemzőház előrejelzéseit, a 2022-re szóló EBRD-előrejelzés ugyanakkor jórészt megfelel a konszenzusnak.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics legújabb negyedéves közép- és kelet-európai előrejelzésében közölte: a térség egészében az idén 5,8 százalékos, jövőre 3,5 százalékos, 2023-ban 2,8 százalékos átlagos GDP-növekedést vár.

A ház ugyanakkor szintén a térségi átlagot jelentősen meghaladó növekedési ütemekkel számol a magyar gazdaságban: előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék 2021-ben 7 százalékkal, 2022-ben 4,8 százalékkal, 2023-ban 4,3 százalékkal bővül.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott negyedik negyedévi regionális prognózisában közölte: az idén és jövőre a magyar hazai össztermék 6,5, illetve 5 százalékos növekedésével számol reálértéken mérve.

A Fitch londoni elemzői 2023-ra 4,6 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.

Az EBRD csütörtökön ismertetett regionális előrejelzésének Magyarországgal foglalkozó fejezete kiemeli, hogy a magyar hazai össztermék az idei év első felében "figyelemreméltó" ütemben, 7,6 százalékkal nőtt éves összevetésben, és ehhez az elsődleges hajtóerőt az erőteljes beruházási tevékenység és a jelentős kormányzati kiadások adták.

Az EBRD kiemeli, hogy csak az idei második negyedévben - az előző négy negyedévben mért folyamatos visszaesés után - 13 százalékkal ugrott meg a beruházások értéke a magánszektorban.

A magyar háztartások fogyasztási kiadásait várhatóan tovább erősíti a jövőre tervezett erőteljes, 20 százalékos minimálbér-emelés, és az ugyancsak jövőre esedékes jövedelemadó-visszatérítés - áll az EBRD csütörtöki jelentésében.