eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Így telefonálnak a magyarok online

A magyar internetezők 64 százaléka használ valamilyen netes hang- vagy videóhívás-szolgáltatást, de a cégek is előszeretettel alkalmazzák a technikát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásai alapján. A 2020 második felében készült felmérések szerint nem feltétlenül telefonál kevesebbet mobilról az, aki online indít hívást.

A 15 évesnél idősebb hazai internetezők 64 százaléka használ valamilyen hang- vagy videóhívást nyújtó szolgáltatást, szűk felük több ilyet is igénybe vesz. Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint a legtöbben Messengert (47 százalék), Vibert és Skype-ot (19-19 százalék) használnak. A nők inkább a Messengert részesítik előnyben, míg a férfiaknál a Skype és a Teams népszerűbb az átlagnál. A szolgáltatások különösen elterjedtek a nők, a magasabb végzettségűek, a 30 év alattiak és a 60 év felettiek, valamint a budapestiek körében.

A mobilinternetet használó online telefonálók 47 százaléka olyan csomagra fizet elő, amely korlátlan mobilinternetet tartalmaz, vagy a videóhívások nem fogyasztják a rendelkezésre álló adatkeretet. A felhasználók 44 százaléka tapasztalt gyenge térerőt vagy hiányos lefedettséget, harmaduknál akadozott vagy torzult a hang, 27 százalékuknak pedig az adatkeret kimerülése okozott bosszúságot. Talán ennek is köszönhető, hogy az online telefonálók 60 százalékánál nem csökkent a hagyományos mobiltelefon használata, sőt, 7 százalékuknál még nőtt is.

Mindez egybecseng az NMHH mobilpiaci jelentésében publikált forgalmi adatokkal, melyek szerint az emberek 2020-ban – a jelentős arányú online telefonálás ellenére – 14 százalékkal többet beszéltek mobilon, mint 2019-ben. Ez részben annak a következménye, hogy a szolgáltatók leginkább a magasabb előfizetési díjú, de ingyenes beszélgetést lehetővé tevő, úgynevezett „flat” tarifákat ajánlják ügyfeleiknek – teszik hozzá.

A videóértekezletek kora

A felmérés szerint a vállalatok is előszeretettel alkalmazzák az internetalapú hangmegoldásokat. A legalább tíz főt alkalmazó üzleti vállalkozások – körülbelül 38 ezer ilyen van – 36 százalékánál minimum egy alkalmazott használ a munkához online hang- vagy videótelefon-szolgáltatást a mobiltelefonján. A felhasználók aránya jelentősen magasabb a nagyobb, legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél – 44 százalékuk használja –, valamint az egymilliárd forint feletti bevételű és a szolgáltatói szektorban tevékenykedő vállalatoknál.

A koronavírus miatt a vállalkozások 41 százaléka biztosította az otthoni munkavégzést a dolgozói legalább egy részének, emiatt pedig online platformra kerülhettek a megbeszélések, a konferenciák. Ahol a vállalat nagyobb része otthonról dolgozhatott, ott a munkatársak több mint fele telefonált online.

A közlemény szerint az emberek jelentős többségben a Messengert használják magánügyekben online hang- vagy videóhívásra. Az üzleti célból, mobilkészüléken online telefonálók viszont közel azonos arányban veszik leggyakrabban igénybe a Skype-ot (27 százalék), a Vibert (25 százalék) és a Messengert (23 százalék), valamint sokan részesítik előnyben a Teamset (16 százalék).

A technológiát használó vállalkozások vezetőinek bő fele – 52 százalékuk – kifejezetten támogatja a netes hang- és videóhívások használatát, és csupán 4 százalékuk ellenzi azt. Viszont csak a harmaduk gondolja, hogy e szolgáltatások teljesen megfelelnek a vállalati igényeknek. Az online telefonálás hatására a vállalkozások 37 százalékánál csökkentek a céges mobilkiadások, és 8 százalék tapasztalt nagyon jelentős, 25 százalék feletti kiadáscsökkenést.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×