A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Nielsen piackutató legújabb mérése szerint 2019-ról 2020-ra Magyarországon 42 százalékkal nőtt az ökomosó- és tisztítószerek forgalma, és mintegy 27 százalékkal a választék is bővült ebben a szegmensben. Azaz egyre több a környezetbarátként árult szer, és a vásárlók is keresik ezeket – olvasható az egyesület közelményében.

Hozzáteszik: nem csoda, hiszen a magyarok 88 százaléka aggódik a termékekben lévő vegyi anyagok egészségi, 87 százalékuk pedig a környezeti hatásuk miatt. Ám jobban a számok mögé nézve nincs még ok a teljes örömre, mivel

a növekedés mintegy kétharmadát a hiteles ökominősítés nélküli, akár megtévesztő állításokkal ökoként árult termékek tudhatják magukénak

– hívják föl a figyelmet.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete fogyasztói szervezet utánajárt a piaci trendeknek, illetve annak, mely szegmensekben érdemes és mire figyelniük azoknak a vásárlóknak, akik valódi ökotisztítószert szeretnének hazavinni a boltból.

A legnagyobb forgalmi növekedés a fürdőszobai és a konyhai ökotisztítószerek piacán volt érzékelhető 2020-ban, ezekre 2,5-3-szor többet költöttek a fogyasztók 2019-hez képest. Igaz, többségük csak magát ökónak nevező termékeket vette le a polcról, ezek forgalmi növekedése tíz, illetve hatszoros volt az előző évhez képest.

„Rendkívül aggályos, hogy a környezetbarát tulajdonságokra utaló szavakkal, képi megjelenítéssel kelletik magukat a tisztítószerek. Ezeket az állításokat ugyanis a legtöbbször nem ellenőrzi független hitelesítő szervezet” – kommentálta az eredményeket Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

Mit lát a vásárló?

A független minősítés nélküli zöld tisztítószerek leggyakrabban a növényi összetevőket és az újrahasznosított csomagolást emelik ki a címkén, de találni köztük „lebomló illatanyagra” vagy „100 százalék komposztálhatóságra” hivatkozó termékeket is. Ezek könnyen elhitethetik, hogy ökotermékkel van dolgunk, de jobban elolvasva az összetevőket, állításaikat gyakran nem igazolja egyéb információ – mutatnak rá.

Hasonló bővülés jellemezte az „öko” mosogatószerek piacát is, ezekre 3-szor többet költöttek a 2020-ban, mint 2019-ben. A trend azonban hasonló a tisztítószerekéhez: a hivatalos ökominősítés nélküli termékek forgalma négyszeresére ugrott 2019-hez képest, míg a hivatalos minősítéssel rendelkező teremékek csupán 37 százalékkal tudták növelni piacukat. Így

a hiteles ökocímkés szegmens eladásai mintegy felét tették ki a minősítés nélküli szegmensnek, és lassabban is nőttek.

A minősítés nélküli mosogatószereken gyakran látható „vegán”, „természetes illatanyaggal” és „organikus összetevőkkel” kecsegtető feliratokat, ami azonban nem garancia arra, hogy a termék össz környezeti hatása valóban kedvezőbb, mint a hasonló termékeké.

A közlemény mások mellett arra is kitér, hogy a kereskedelmi láncok sajátmárkás termékei közt is akadnak ökoszínezetűek, de kevésnek van ökominősítése, leggyakrabban például az újrahasznosított csomagolásra hivatkozva sorolják magukat a zöld termékválasztékba, és kihasználva helyzetelőnyüket, az ökominősítéssel rendelkező versenytársak mellé helyezik őket a polcon.

Mindenki próbál felülni a zöld hullámra

A 2020-as magyar trendek azt mutatják, hogy minden termékkategóriában az ökominősítés nélküli termékek forgalma és választéka nőtt gyorsabban, mint a hiteles minősítéssel rendelkező (például EU ökocímkés) öko-szereké. Míg a minősített öko mosó- és tisztítószerek forgalma átlagosan 18-74 százalék között nőtt az egyes kategóriákban, a minősítés nélküli termékekből akár 10-szer több bevétele is volt a gyártóknak. Ezzel a legtöbb kategóriában a minősítés nélküli termékek szegmense vált uralkodóvá.

„A Tudatos Vásárlók Egyesülete rendkívül aggályosnak tartja ezt a folyamatot. Azok a cégek, amelyek nem minősíttetik a termékeiket független fél által, kihasználják a fogyasztók egyre inkább megmutatkozó környezetvédelmi érzékenységét, azonban nem igazolják, hogy valóban rászolgáltak erre a bizalomra, sok esetben kifejezetten megtévesztve a fogyasztókat.” – hívja fel a figyelmet a problémára Gulyás Emese.

Mire figyeljen az, aki valódi ökoterméket keres?

Az EU ez év januárban közölt vizsgálati eredményei szerint a zöldre festés vagy zöldre mosás (angolul greenwashing) gyakorlata észrevehetően megugrott az utóbbi években. A vizsgált esetek 42 százalékában találtak olyan „zöld” állításokat termékeken, amelyeknek vélhetően nem volt valós háttere vagy túlzóak, esetleg félrevezetőek a fogyasztó számára. A magyar piaci trendek is alátámasztják ezt, lássuk hát, mikor érdemes gyanút fognunk:

• Szinte mindegyik öko vagy annak nevezett tisztítószer csomagolása részben vagy teljesen újrahasznosított, és ezt soha nem mulasztják el kiemelni a gyártók. Ez jár ugyan környezeti előnyökkel, de semmit sem mond el magáról a tartalomról, ezért ne dőljünk be, és mindenképp keresgéljünk tovább a címkén ökominősítésre utaló információ után.
• További jellegzetessége az álökotermékeknek, hogy természetes vagy biológiailag lebomló összetevőkre hivatkoznak rajtuk. Ez szintén pozitív, de ha nem találunk rajta hiteles ökocímkét, akkor jó esély van rá, hogy tartalmaz valamilyen környezetkárosító vagy kockázatos komponenst is.
• Egyre több tisztítószeren is látható a vegán felirat. A hivatalos vegán logó eredetileg azt jelzi, hogy a termék nem tartalmaz állati eredetű összetevőt sem állati mellékterméket, és nem tesztelték állatokon. A terméken, legújabban megjelenő vegán-logók mögött azonban gyakran nincs hiteles minősítés, így például nincs külön megemlítve, hogy a fejlesztés/gyártás során nem tesztelték-e a terméket állatokon. És természetesen ez a minősítés sem árulja el, hogy alapvetően környezetbarát-e a termék.
• A bővülő piacon egyre nehezebb kitűnni, ezért találkozhatunk olyan címkékkel is, hogy „napenergiával gyártva”, „életbarát” vagy „környezetbarát termék”. Ha nincs mellettük hiteles címke, ne higgyük el, hogy teljes mértékben környezetkímélőek, csak akkor vegyük meg őket, ha megelégszünk a fenti tulajdonságokkal

– sorolják, hozzátéve, hogy a fenti jelzők mindig a termék egy–-egy tulajdonságát emelik ki, azonban semmit nem mondanak arról, hogy az egész termék összességében környezetbarátabb-e, mint a többi.