Szeptembertől már hat évfolyamon tanítanak majd a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv és kerettantervek szerint, amelyek a frontális oktatással szakítva a diákok aktivitására építenek. A tantervi változásokkal értelemszerűen együtt jár a számonkérések modernizálása is, nemrég megjelentek az új érettségi vizsgakövetelmények, melyeket a 2023/2024. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában alkalmaznak majd először, de a Magyar Nemzet értesülései szerint az előre hozott vizsgák esetében már korábban is szerepet kaphatnak a megújult követelmények.

Megmarad az érettségi vizsga kétszintű rendszere, és a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik. Újdonság lesz viszont, hogy a diákok minden természettudományos vizsgatárgyból – biológia, kémia, fizika, földrajz – választhatnak projektfeladatot is, amit a diplomadolgozathoz hasonlóan meg kell védeniük. A vizsgázók egy saját kutatás vagy vizsgálat alapján összeállított projektmunkát készítenek, amelyet a szóbeli érettségin mutatnak be. A projektmunka tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját – ismertette a részleteket a szaktárca.

A természettudományi tantárgyakon kívül az állampolgári ismeretek, a gazdasági ismeretek, a közigazgatási ismeretek, a mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve a vizuális kultúra vizsgatárgyaknak része is lesz a projektalapú érettségi.

• Az állampolgári ismeretek érettségi írásbeli részén egy adott téma önálló, évközi feldolgozását mutathatják be a tanulók.
• Biológiából és kémiából a gyakorlati feladatot válthatja ki az a vizsgázó, aki egy adott problémával kapcsolatban végzett vizsgálatait összegzi, majd a szakirodalmi adatok alapján értékeli és bemutatja. A téma lehet környezeti, természetvédelmi probléma, terepi munka, de bármilyen egyéb (például biokémiai) vizsgálat, kutatás is.
• Kémiából saját kísérletet mutathatnak be a fiatalok, szaktanár vezetésével és ellenőrzésével, aki abban az esetben vissza is utasíthatja a témaválasztást, ha az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő, áltudományos vagy az iskolai munkát akadályozza. A vizsgázók külső konzulenst is választhatnak, aki egy másik intézmény szaktanára vagy (a projekt témájához illeszkedő) szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet.
• Földrajzból törekedni kell arra, hogy olyan témát válasszon a vizsgázó, amely lehetővé teszi a természet- és társadalomföldrajzi jelenségek, folyamatok komplex, összefüggésekre alapozott bemutatását. Minden esetben ki kell térni a fenntarthatósággal, környezettudatossággal való kapcsolódási pontokra. A tanulók beszélhetnek például a saját lakóhelyük társadalmi-gazdasági és környezeti problémáiról, és hogy ezeket szerintük hogyan lehetne mérsékelni.
• Vizuális kultúra tárgyból valamilyen kreatív alkotást kell létrehozni.
• Nemzetiségi népismeret (például horvát, német, roma/cigány, szerb) tárgyból is készíthető projekt, ez esetben egy az adott nemzetiséget érintő problémát kell feltárni.
• Matematikából a hétköznapi életből vett, gyakorlati problémák megoldása kerül előtérbe, megjelennek a pénzügyi feladatok.
• Az informatika vizsgatárgyat felváltja a digitális kultúra, amelynek fókusza jóval szélesebb a korábbinál.
• Magyarból újdonság lesz, hogy a szövegértési feladatsorban nyelvtani ismeretek is helyet kapnak.
• Módosul a történelem vizsga is: a nehezen érthető korabeli források mellett már publicisztikai szövegeket is elemezhetnek, duplájára emelkedik az eszmetörténet aránya, és növekszik a modern kori témák, például az I. világháború súlya is.

Az Emmi jelezte: a megújított részletes követelményekhez az Oktatási Hivatal honlapján mintafeladatsorok is elérhetők lesznek a közeljövőben.