Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
333.67
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Botár Gergely

Varga Judit: tipikus brüsszeli hatalmi viszályt láthatunk

Az igazságügyi miniszter a Sargentini-ügy kapcsán azt mondta: a balliberális EP-képviselők fenyegetik most a bizottságot.

Számos szempontból ellentmondásosnak nevezte az Európai Bíróság Magyarországnak a Sargentini-jelentés megszavazásának módja miatt benyújtott keresetét elutasító döntését Varga Judit a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. Az igazságügyi miniszter szerint az elmúlt időszak brüsszeli történései az európai baloldal politikai játszmájának tekinthetők és jogbiztonsági kérdéseket is felvetnek.

Az Európai Parlament (EP) 2018 őszén adott zöld jelzést a Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarországgal szembeni kritikus jelentésnek. A szavazáskor a tartózkodó szavazatokat nem számolták leadott voksnak, így sikerült elérni a jelentés megszavazásához, illetve a hetes cikkely aktiválásához szükséges kétharmados támogatottságot. A magyar kormány ezután az eljárásrendi szabálytalanságra hivatkozva fordult az uniós bírósághoz.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament eljárást fontolgat az Európai Bizottsággal szemben, mert a képviselők szerint a bizottság jogsértést követ el, amikor nem alkalmazza a január 1-jével életbe lépett jogállamisági feltételrendszert rögzítő jogszabályt, amelyet Magyarország és Lengyelország is megtámadott az Európai Unió Bíróságán, a miniszter leszögezte: "tipikus brüsszeli hatalmi viszályt láthatunk".

"A kérdés, hogy ki a főnök: a tagállamok vagy az Európai Parlament? Egyértelmű a válasz: a decemberi politikai megállapodásban nem is volt szerepe az Európai Parlamentnek, hiszen a szerződések nem adnak neki efféle legitimitást. Mégis a balliberális képviselők fenyegetik most a bizottságot, az alku egyik tényleges szereplőjét" - húzta alá a miniszter.

Emlékeztetett, hogy az EP gyorsított eljárást kért az EU bíróságától az ügyben, és felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a Sargentini-per ítéletére csaknem három évet kellett várni, az uniós forrásokhoz rendelt feltételrendszer ügyében alig féléves bírósági eljárást sürgetnek az EP-képviselők.

"Állítsuk szembe a két kérdést egymással! Az Európai Unió történetének egyik legösszetettebb jogi természetű ügyében gyorsított döntést akarnak, de egy egyszerű eljárásjogi kérdésben három évet vártunk a döntésre. Hol van itt a jogbiztonság?" - tette fel a kérdést a tárcavezető.

A miniszter úgy vélte, ha az EP a jövőben több hatalmat kapna - ahogy az európai baloldal és a magyar ellenzéki EP-képviselők követelik -, akkor ilyen módon élne vissza azzal.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×