Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Wikipédia/James Gathany/CDC

Már mobilappon is lehet jelenteni az inváziós szúnyogfajokat

Az elmúlt tíz év során három új inváziós szúnyogfaj is érkezett az országba, amelyek potenciálisan számos veszélyes betegség kórokozóit terjeszthetik, így fontos, hogy minél többet tudjunk.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak közreműködésével www.szunyogmonitor.hu néven új weboldalt hoztak létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

A közösségi tudomány (citizen science) jegyében létrehozott, lakossági megfigyelésekre épülő weboldal április elsején kezdte meg működését.

Mint írják, a klímaváltozás és a globális kereskedelem fokozódása következtében az elmúlt évtizedekben számos inváziós faj került Európába, így hazánkba is. Ezek egyik káros hatása, hogy

különböző betegségek kórokozóit terjeszthetik, ezáltal egészségügyi fenyegetettséget jelentenek.

Magyarországon összesen 50 őshonos csípőszúnyogfaj él, de az elmúlt tíz év során három új inváziós faj is érkezett, amelyek potenciálisan számos, emberre és háziállatra veszélyes betegség kórokozóit - különböző vírusokat, fonalférgeket - terjeszthetik.

Az esetleges járványok megelőzésének első lépése, hogy a kutatók megismerjék, hogy az inváziós csípőszúnyogfajok az ország mely területein találhatók meg, milyen módon terjednek, mikor jelennek meg, továbbá hogy hordozzák-e a különböző betegségek kórokozóit - írják.

A közlemény szerint a kutatók az inváziós fajok elterjedését feltérképező munka hatékonyságának növelése érdekében kérik a lakosság segítségét.

A Szúnyogmonitor projekt kutatói tavaly is a citizen science módszerét hívták segítségül egy veszélyes szúnyogfaj megfigyelése érdekében. A projekt során a lakosság a felfedezett invazív csípőszúnyogfajról fotót vagy befogott példányokat küldött a kutatóknak, akik tudományos módszerekkel beazonosították, validálták a mintákat, végül egy honlapon bemutatták az elterjedésről készített statikus térképet.

A projekt a Koronamonitor weboldal adatvizualizációs fejlesztőcsapatának segítségével korszerűbb felületet kapott, ahol az infografikai ábrázolásoknak köszönhetően térben - akár megyei bontásban is vizsgálható módon - és időben is nyomon követhetők az inváziós szúnyogfajok elterjedésére és aktivitására vonatkozó adatok. Egy fejlesztés segítségével pedig

mobilapplikációs (MosquitoAlert) felületen keresztül is tudnak az emberek fényképeket és egyéb információkat küldeni a kutatáshoz.

A kutatók szerint lényeges, hogy a szúnyogirtás gyakorlatában is figyelembe vegyék a Szúnyogmonitor projekt eredményeit. Ugyanis, ha a hatóságok a járványügyi fenyegetettség, illetve az invazív csípőszúnyogok okán terveznek irtást, akkor célszerű ott irtani ezeket a fajokat, ahol azok ténylegesen előfordulnak. Ha azonban a környezetet megterhelő szúnyogirtási programot a célfajok tényleges elterjedésének figyelmen kívül hagyásával szervezik, akkor az ország nagy területét feleslegesen fújják be káros irtószerekkel - hívják fel a figyelmet.

A Szúnyogmonitor ökológiai koncepciója az, hogy a probléma kezelése ne a járvány után történjen, hanem

a megfelelő ökológiai diagnózis alapján, a járványt megelőzően kerüljön sor a szükséges preventív lépésekre.

"A modern járványügyi védekezési stratégia az ökológiai monitorozáson alapul, amely minél hatékonyabb, annál kisebb a járványveszély lehetősége, illetve annál kisebb az esély arra, hogy a térképre emberi megbetegedéseket is fel kelljen rajzolni a jövőben. Ehhez mi, kutatók kevesen vagyunk, de mint tavaly kiderült, a jóakaratú állampolgárok viszont annál többen vannak" - összegzi a projekt jelentőségét Garamszegi László Zsolt, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, a Szúnyogmonitor vezető kutatója.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×