-2 °C
Vukovich Gabriella az MTI-vel közölte, az elektronikus anyakönyvi rendszer tavalyi adatai most már véglegesnek tekinthetők, így megállapítható, hogy tavaly Magyarországon 140 900-an hunytak el. Az Eurostat honlapján is elérhető adatok szerint az ezt megelőző öt év, azaz
a 2015–2019. közötti időszak átlagos halálozási adatához képest a növekedés 8331 fő, ami 6,3 százalékos emelkedést jelent.
Az elnök szerint ez szomorú adat, de látni kell, hogy ugyanakkor az EU 27 tagállama közül még mindig a hatodik legalacsonyabb többlethalálozást lehetett Magyarországon mérni. Csak Lettország, Izland, Finnország, Dánia és Észtország adatai mutatnak kisebb halálozási növekedést 2020-ban, míg a „szomorú lista” másik végén Lengyelország és Szlovénia áll 19 és 18 százalékos növekedéssel, tette hozzá.
Vukovich Gabriella tudatta:
az uniós tagállamok között nem egységes, mikor sorolnak egy elhunytat a koronavírus áldozatai közé.
Erre utal, hogy míg egyes tagállamokban a tavalyi többlethalálozás nagyobb részét, vagy egészét lefedi a Covidban elhunytak száma, addig más országokban a jelentősen megnövekedett halálozás csak negyedét, felét teszik ki a vírus áldozataiként besorolt esetek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban a halálesetek 7,5 százalékkal növekedtek 2020-ban, de a jelentett Covid-halálozás ennek éppen csak a felét fedi le, de még ezt az arányt sem éri el például Bulgária, Észtország, Ciprus vagy Szlovákia. A KSH elnöke szerint nyilvánvaló, hogy e mögött a halálesetek koronavírushoz köthető halálesetként besorolásának országonként eltérő gyakorlata áll.
Magyarország ebből a szempontból transzparens gyakorlatot folytat, ez olvasható ki abból, hogy tavaly 9884 elhunytat soroltak hivatalosan a vírus áldozatai közé, míg a többlethalálozás ennél kevesebb, 8331 fő volt – mondta Vukovich Gabriella.
