11 °C
Szócska Miklós és munkatársai az Innovációs és Technológiai Minisztérium által életre hívott járványmodellezéssel foglalkozó munkacsoporton belül az adathasznosítási csapatként tevékenykedik arra a kérdésre keresve a választ, hogy hogyan lehet megítélni a kapcsolatsűrűséget, ami az egyik jó jellemzője a járvány terjedésének. A mobiladatokat monitorozták, miután az kitűnően jellemzi a társadalmi mozgássűrűséget. „Nehéz érzelemmentesen beszélni arról a segítségről, amit a mobilszolgáltatók azonnal megadtak, és a saját kutató erőforrásaikat sem kímélve raktuk össze ezt a módszertant” – fogalmazott az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja.
A monitorozó rendszer a mobilszolgáltatóktól származó mobilcellainformációkat veszi alapul, amit
a kutatócsapat összesített, azonban személyazonosításra alkalmatlan módon kap kézhez,
ami alapján szépen kirajzolódik a lakosság mozgása két helység között, hogy mekkora a mozgássűrűség, ebből következően pedig, hogy mekkora kapcsolatsűrűség áll elő az országban. Tehát azt nézik, hogy a magyarok mennyit mozognak, mennyivel maradnak többen otthon, és hogy a távolságtartási intézkedéseknek milyen hatása van – összegezte Szócska Miklós.
A közszolgálati kar dékánja a kormány szigorító intézkedéseivel kapcsolatban megjegyezte, a koronavírus-járvány első hulláma alkalmával inkább csak mendemonda volt, hogy az emberek megrohanták volna az üdülőhelyeket, ugyanakkor az adatokból kitűnt, hogy bizonyos körzetekben többszörösére nőtt az ott tartózkodók száma, egyértelművé téve, hogy
teret kell engedni a helyi intézkedéseknek, hogy elkerülhetők legyenek a gócpontok kialakulása.
Eközben a harmadik hullám kezdetén, februárban „fáradás” rajzolódott ki, amely során egyre kevesebben maradtak otthon, egyre többen mozogtak, és a gyorsabban terjedő vírus ellen az akkori távolságtartó intézkedések már nem voltak elégségesek. Tehát az emelkedő betegszám mellett ez is egyértelmű jele volt annak, hogy lépni kell újból, tette hozzá.
Bár a távolságtartási intézkedések és a kapcsolat-, a mozgássűrűség monitorozására használt módszertant annak magyarországi alkalmazását követően más európai kutatóintézetek is leírták, de annak rövid időn belüli gyakorlati alkalmazása egyedülálló teljesítmény volt a kutatócsapat és az ipari partnerek részéről.
A legújabb adatokból az is kiderül, miután Szócska Miklós és munkatársai a mai napig is töretlenül kapják a hazai mobilszolgáltatók adatait, hogy
a kormány március 8-tól bevezetett újabb korlátozó intézkedései nagyon komoly mozgáscsökkenést, egyúttal jelentős otthonmaradási többletet eredményeztek,
vagyis láthatóan azoknak van hatása. „Bár a rendszer azt nem tudja elmondani, hogy ki hogy visel maszkot, bajuszkötőként hordja-e vagy rendesen viseli, de abba, hogy mennyire működünk együtt a távolságtartó intézkedésekkel, nagyon jó betekintést ad.”
A szakember végezetül azt is közölte, a jövőben igyekszenek integrálni a Magyarországra látogatók cellaadatait is, ami a járvány terjedésének nemzetközi összefüggéseinek megértését segítheti.
