A találkozó előtt Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára online tájékoztatón számolt be a kormányzat fejlesztési javaslatairól, és közölte: a kormány az elkövetkező három-négy évben újabb 60 milliárd forintot adna a városnak, továbbá közel 3000 milliárdos forrást biztosítana Budapestnek a 2021–27 es ciklus uniós költségvetéséből a következő öt-tíz évben.

Azt javasolták, hogy öt pontban állapodjanak meg a fővárossal, ezek között számos kormányzati terv elfogadása, valamint már korábban eldöntött program összege szerepelt (itt részletesen bemutattuk az ötpontos kormányzati csomagot).

Karácsony Gergely főpolgármester a tárgyalások után állt kamerák elé, és elmondta: örül, hogy a kormány – miután még az EU is számonkérte az érdemi egyeztetéseket – végre rájött, hogy egyeztetnie kell az önkormányzatokkal az önálló programalkotás helyett.

Jó hírnek nevezte, hogy az eddig vártnál több uniós forrást kaphat Budapest, de kijelentette: most nehéz tárgyalások kezdődnek, hogy arra költhessék a pénzt, amire a fővárosnak valóban szüksége van.

Több megállapodás is született

A jövő héttől intenzív tárgyalások indulnak az uniós források elköltéséről. Fürjes Balázs a Facebookon megjelent videójában az ülés után arról beszélt, hogy jövő héten csütörtökön újra FKT-ülés lesz és abban bíznak, hogy minden fennmaradó kérdésben meg fognak tudni egyezni.

A ciklus elején a főváros által kialkudott évi tízmilliárdos, kerületi járóbeteg-ellátásra szánt kormányzati pénz elköltésében megegyeztek (Fürjes Balázs már a megbeszélés előtt jelezte, hogy rábólintanak a főváros által benyújtott listára).

Megállapodtak a pesti alsó rakpart közös fejlesztéséről, a Zöld rakpart program megvalósul.

Számos vitatott kérdésben most nem tudtak megállapodni

A pohár félig tele van – értékelt Karácsony Gergely, aki örül az eredményeknek, ugyanakkor nehéz tárgyalásokra számít az uniós pénzekről és a kormány egyéb terveiről szóló, a tervek szerint a jövő héten kezdődő találkozókon.

Kifejtette: "arról van szó, hogy a kormányzat, a járványra hivatkozva, elvett jókora összeget a fővárostól, és fejlesztésként visszaadják annak egy kis részét."

A Fővárosi Önkormányzat épp most kívánja elfogadni azt az integrált településfejlesztési stratégiát, amelyben felsorolják, hogy a következő 7 éves uniós ciklusban milyen projekteket szeretnének megvalósítani uniós pénzből. A prioritások közül kettőt emelt ki:

• a fenntartható közösségi közlekedés megteremtését, ami elsősorban a villamos-, a busz- és a trolihálózat fejlesztését foglalja magában. Mint mondta, azért tárgyalnak, hogy a helyreállítási alap pénzeiből létrejöhessen a pesti fonódó villamoshálózat a budai fonódó jó példája alapján, fejlesztve a rosszabb helyzetű térségeket.
• a lakhatási problémákra vonatkozó programot, ugyanis sok új lakásra lenne szükség a városban, hogy – részben a magas ingatlanárak miatt – ne költözzenek el a lakók Budapestről.

Hozzátette: vannak olyan beruházások, amelyek a főváros feladatkörébe tartoznak és azok is legalább olyan fontosak, mint a kormányzati tervek.

Fürjes Balázs a fentieken túl elmondta: lényegében beleegyezett a főváros a kormányzati agglomerációs vasútfejlesztési tervekbe (budapestvasut2040 projekt), de az áldásukat csak akkor adják rá, ha más ügyekben is megszületik majd az egyezség.

A Galvani híd ügyéről pedig azt mondta, még nincs egyértelmű álláspontja Budapest vezetésének, erre vár a kormányzat.