INFORÁDIÓ 
2019. december 13. péntek
Luca, Otília

balaton

algásodás

mta

Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.

Balatoni algásodás - egyvalamit már biztosan tudnak a kutatók

Infostart

Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása - áll a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének közleményében.

Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén megfigyelt óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. Közleményükben azt írják,

a Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el.

A tudósok reményei szerint talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.

Az MTA által 2016-ban, Lovász László elnöksége alatt indított Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének közleménye felidézi az előzményeket és az augusztus-szeptemberi algásodás követlezményeit, az adatokat és az eredményeket - az InfoRádiónak is nyilatkozó - Istvánovics Vera, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója és Vörös Lajos, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiválósági Központ) megbízásából dolgozó kutató, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szolgáltatta.

Tömegturizmus, mezőgazdasági terhelés

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Balaton az 1970-es évektől a jelentős közműolló (az ivóvízellátás és a csatornázás, illetve szennyvíztisztítás aránya közti különbség), a tömegturizmus és a vízgyűjtőn folytatott intenzív mezőgazdasági termelés okozta fokozott tápanyagterhelés miatt eutrofizálódott, rendszeressé váltak a nyári cianobaktérium- tömegprodukciók, amelyeket a tápanyagokat hatékonyabban hasznosítani képes, invazív Cylindrospermopsis raciborskii kékalga megjelenése tett még nagyobbá.

A romló vízminőség nyomán komplex intézkedési terv készült, amely többek között tartalmazta

  • a tisztított szennyvizek bevezetésének megszüntetését,
  • a Kis-Balaton tápanyag-visszatartást célzó rehabilitációját,
  • a foszforkicsapatás bevezetését a vízgyűjtő nagyvárosainak szennyvíztisztító telepein.

Az intézkedéseknek köszönhetően a tó növényi tápanyagterhelése az 1990-es évek második felére megfeleződött. A vízminőség javulása ezt többéves késéssel követte.

A vízminőség javulásának és a 2000–2003-as aszály miatt rekordalacsonyra csökkenő vízállásnak köszönhetően az eutrofizálódás kérdése kiszorult a legfontosabb kutatási és szabályozási kérdések köréből. A 2002–2003 között folyamatosan alacsony vízállás az előzetes várakozásokkal ellentétben nem okozott vízminőségi gondokat, sőt a csökkenő vízszint miatt újra természetközeli állapotba kerülő parti sávban a helyi élővilág rendkívül pozitív módon reagált.

Az elmúlt években a tó kulcskérdésének a vízszintszabályozás és az éghajlatváltozás tűnt.

A turizmus fontossága miatt a 2002–2003-hoz hasonló alacsony vízállások elkerülése lett a legfontosabb cél, a vízminőséget illetően csak a meglévő kedvező állapotok fenntartása került szóba - áll a közleményben.

2018-ban a mederbeli tározás fokozása miatt véglegesítették a megemelt szabályozási szintet (nyáron 120 cm a siófoki vízmérce szerint). 2012 óta a csapadékmennyiség végig elégséges volt ahhoz, hogy a tényleges vízszint stabilan a szabályozási szint közelében maradjon, ami a kutatók szerint

hosszú távon valószínűleg károsan hat a parti zóna vegetációjára,

de a pontos következmények - mint írják -, a változások lassú természete miatt még rendkívül bizonytalanok. A magas vízállás az elmúlt évtizedek adatai alapján nem befolyásolja közvetlenül a parttól távoli területek vízminőségét, tehát összességében az elmúlt évek helyzete nem fenyegetett súlyosabb vízminőségi problémával.

Soha nem mértek még ilyen magas értékeket

2019 nyarán az algabiomassza mennyisége először az elmúlt évekhez hasonlóan alakult, majd augusztus végén hirtelen növekedésnek indult. A tavat már évtizedek óta monitorozó Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének mérései szerint mennyisége augusztus 26-án a Keszthelyi-medence közepén meghaladta a 100 mg/m3 klorofillkoncentrációt, amely közelítőleg az 1980-as évek átlagos állapotának felel meg. A szomszédos Szigligeti-medencében 66 mg/m3-t mértek, a tó középső és keleti területein pedig késleltetve és mérsékelten jelentkezett az algásodás. A tó nyíltvízi területein nincs folytonos mintavétel, így az esemény alakulását részletesen csak a Keszthelyi-medence parti sávjában rekonstruálható, ahol az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport 18 éve üzemeltet automatikus mérőállomást, amely napi felbontással mér számos vízminőségi és meteorológiai paramétert. Az augusztus 26-ai partközeli mérések szinte teljesen megegyeztek a nyíltvízi eredményekkel.

Itt 2-3 nappal később a biomassza meghaladta a 300 mg/m3-t, amely az eddigi legmagasabb Balatonban mért érték

(másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak) és a tömegprodukció – mely élénkzöldre színezte a vizet – a helyiek beszámolói szerint nem korlátozódott a parti zónára vagy a Keszthelyi-medence egy kisebb részére.

Az algatársulás egyedülálló módon kizárólag két teljesen eltérő igényű nyári fajból állt:

a Ceratium hirundinella (fecskemoszat) az eutrofizálódást megelőző időszak jellemző nyári algája, míg az Aphanizomenon flos-aquae gyakran felszíni vízvirágzást okozó, a légköri nitrogén megkötésére képes cianobaktérium. A két faj aránya helyenként és időben is változott. A szeptember elején érkező hidegfront mind a nagy sűrűségű parti, mind a ritkább nyíltvízi mérések alapján véget vetett a tömegprodukciónak, de számos helyen még napokig fennmaradt a továbbszaporodásra ugyan már nem képes, de még mindig jelentős biomassza.

Nem tudják, mekkora valójában a probléma

A vízminőségi mérések területileg és időben sem biztosítanak olyan felbontást, melyből a tömegprodukció teljes lefolyása és kiterjedése megállapítható lenne.

A fajösszetétel alapján az egyetlen bizonyosság, hogy az algák nem kívülről érkeztek a tóba.

Konzervatív becslés szerint (100 mg/m3 a Keszthelyi- és Szigligeti-medencére kiterjedve) az algacsúcs kialakulásához legalább annyi foszforra volt szükség, amennyit a tó legnagyobb befolyója, a Zala egy év alatt behoz. A Kis-Balatonon végzett napi rendszerességű vízminőségi mérések alapján rendkívül valószínűtlen, hogy a csúcsot megelőző hetekben érkező tápanyagpulzus okozta volna a tóban az algák ilyen jelentős elszaporodását, mivelhogy ilyet nem tapasztaltak. Az algákban megjelent tápanyag valószínű forrásának az üledékből érkező belső terhelés tűnik, azonban ezt az adott szituációban kiváltó okok jelenleg nem ismertek.

"A bizonytalanságok miatt nem tudni, hogy mekkora volt a vízminőségi probléma valós léptéke,

valamint azt sem, hogy egyszeri, illetve nagyon ritka extrém eseményről van-e szó, vagy olyan rejtve maradt trendszerű változások zajlottak a tóban, melyek rendszeresen okozhatnak ilyen alga-tömegprodukciókat.

Mindezek nyomán az ilyen események elkerülésének hatásos módja sem ismert még. Elővigyázatossági alapon egyedül a tápanyagterhelés további csökkentése javasolható, azonban kérdéses, hogy ha pl. a csúcsnak elsődlegesen meteorológiai vagy áramlástani oka volt, akkor ezzel belátható időn belül érzékelhető javulást lehetne-e elérni - áll az elemzésben.

A kutatók szerint

az eseményt övező bizonytalanság felhívja a figyelmet arra, hogy a Balaton kutatása napjainkban is szükséges,

és számos alapvető kérdéskörben is vannak feldolgozatlan vagy hiányos témák.

A közlemény végül emlékeztet arra, hogy három évvel ezelőtt a Nemzeti Víztudományi Program keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (és az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport), az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat multidiszciplináris csoportot és projekttervet állított össze a Balaton-kutatásra. A projekt hosszú távú finanszírozásának reményében készítettek is egy ígéretes, újszerű eredményeket hozó mintatanulmányt a kutatási programhoz, amely azonban végül finanszírozás hiányában nem indult el.

"Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton nagy múltú kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása" - zárul a Nemzeti Víztudományi Program közleménye.

Nyitókép: MTI/Varga György
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018