A Magyar Falu Program jó, de önmagában még nem képes megállítani a kistelepülések elnéptelenedését, mondta az InfoRádiónak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint négy tényező szükséges ahhoz, hogy valaki ne vándoroljon el szülőfalujából: az első a lakhatás kérdésköre, melyhez szorosan kapcsolódik a jövedelemé, és ezekhez pedig szorosan kötődik a szolgáltatások elérhetősége és a közösségmegléte .

"Jelenleg leginkább a jövedelem kérdésköre és a szolgáltatások elérhetősége hibádzik. Az utóbbiban a közösségi közlekedésnek van nagy szerepe, de kistelepüléseken is elég szépen vásárolják az autókat, így az ennek való kitettség változik, inkább az idősebb lakosságot érinti. Azzal ugyanis, hogy kevesebben veszik igénybe a közösségi közlekedést, az üzemeltető cégek leépítenek.

A jövedelem a leghangsúlyosabb:

attól, ha egy faluban van orvosi rendelő, felújítanak egy utat vagy elvezetik a belvizet, a megélhetés még nincs biztosítva. Ez az egész alfája és ómegája. A megélhetést, a jövedelmet kell biztosítani ahhoz, hogy ne legyen elvándorlás" - vélekedik Schmidt Jenő.

Úgy vélik, járásonként kell megvizsgálni, hogyan lehet biztosítani az elvándorlás leállítását. Ez nagy munka, 2700 5000 fő alatti település van Magyarországon, ami területileg 75-80 százalékot jelent az országban. A munka egyszerre nem, csak módszeresen mehet, ezért örülnek, hogy a Magyar Falu Program fejlesztései elindultak és fennmaradnak legalább 10 évig, de most kellene belevágni a bonyolultabb feladatba, és együtt kezelni a közszolgáltatásokat és a jövedelemszerző képességet - mondta a TÖOSZ elnöke.

A külföldre vándorlás is gond

A kistelepüléseken a nyugati országokba történő kivándorlás is komoly probléma: sok faluból költöznek nyugatabbra fekvő országba a családfők, hogy később minden szerettüket is magukkal vigyék. Schmidt Jenő szerint ez ellen muszáj tenni valamit.

"Az európai minimálbér gondolatán mindig mosolygunk: a gazdaságból kell a pénznek jönnie, mert a mesterségesen kapott jövedelmek mindig hamar elinflálódnak.

Ránézésre valóban nem lehet versenyezni azzal, hogy Németországban vagy Ausztriában 1800-2000 eurót lehet keresni és a lakhatás is biztosítva van. Ez 700 ezer forintot jelent, amint Magyarországon egy nagyobb városban sem lehet megkeresni.

Nem is ez a cél, hanem hogy valaki ennek a hatvan százalékát megkereshesse itthon. Abból meg tud élni. Ennek is van egy origója: a nagyobb iparterületekhez kénytelenek lesznek lakhatási lehetőséget építeni, bejárást könnyebbé tenni úgy, hogy az ember utána haza tudjon menni. A falvak 30 kilométeres körzetében kellene munkalehetőséget nyújtani, és ezt jelenleg csak a kormány tudja megcsinálni" - mondja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Schmidt Jenő szerint jelenleg azért is mennek sokan külföldre, mert hiába kereshetnek 300-400 ezer forintot egy nagyvárosban, ha albérletre kell utána a pénz jelentős részét költeniük: inkább külföldre indulnak ehelyett.

A nyugati öregedő társadalmakban a kétkezi munkára van igazán nagy igény, a hazatérésre pedig nem nagyon várható hajlandóság addig, amíg a falvakba visszatérve továbbra sincsen munkalehetőség: Schmidt Jenő szerint a sztenderd programok ezért nem tudnak megoldást adni, nagyobb ívű beruházásokra való hajlandóság szükséges.