Tisza Kálmán 14 év 144 napos rekordját adta át a múltnak.
Vasárnapig az 1830-ban született és 1902-ben elhunyt Tisza Kálmán volt Magyarország történetének leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke, azonban hétfőtől ez a személy Orbán Viktor.
A dualizmus korban létezett Szabadelvű Párt politikus 14 év 144 napig regnált, hétfőn viszont már eggyel több munkanapot mondhat kormányfőként magáénak Orbán Viktor.
A rekordra a Magyar Hírlap hívta fel a figyelmet elsőként.
A párttársai által Generálisnak nevezett Tisza 1875 és 1890 között állt a magyar kormány élén. Orbán Viktor először 1998 és 2002 között kormányzott, 2010 óta pedig máig folyamatosan.
A sorrendben a harmadik helyen jelenleg Lázár György áll, aki a kádári kommunista diktatúra idejében tizenkét évig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, a negyedik helyen pedig Bethlen István gróf, aki a trianoni békediktátummal szétdarabolt országot tíz esztendőn át irányította.
A csúcsdöntést Deutsch Tamás EP-delegációvezető és Varga Judit igazságügyi miniszter is megünnepelte a Facebookon.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldRekordot döntött regnáló kormányfőként Orbán Viktor
"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
A Kreml-közeli vállalkozók óriási profitot zsebelnek be az orosz hadsereg által lerombolt, majd elfoglalt települések rekonstrukciójából – közölte Anton Gerascsenko. Azt gondolhatnánk, hogy a háború sújtotta országrész egyáltalán nem lehet vonzó, ám a valóság éppen ennek ellenkezője.
A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.
Lassan beindul a karácsonyfapiac, a Pénzcentrum információ szerint a tavalyi árakhoz képest idén várhatóan 10-15 százalékkal többet kell fizetni a fenyőfáért.
5 °C
