Jelenleg 17 ezren raboskodnak a magyarországi börtönökben, akikkel kilencezer büntetés-végrehajtási dolgozó foglalkozik – közölte Orosz Zoltán, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szóvivője a növekedés.hu érdeklődésére.

Végrehajtási fokozat szerint van fogház, börtön, fegyház, és egyes intézetek specializálódtak. A női elítéltek főként a kiskunhalasi, a pálhalmai és az egri börtönbe kerülnek, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés-büntetésre ítélt férfiakat a Budapesti Fegyház és Börtön mellett a szegedi, a sopronkőhidai és a sátoraljaújhelyi börtön speciális körletén tartják fogva. A fiatalkorúak Tökölön, Pécsen, Szirmabesenyőn és Kecskeméten kapnak helyet.

A kecskeméti börtönben van egyedül anya-gyermek körlet, a büntetésük letöltése alatt szülő nők egy évig lehetnek a babával.

Törvény kötelezi arra az elítéltek, hogy dolgozzanak. Vannak, akik a börtönök fenntartásában vesznek részt, mások mezőgazdasági munkát végeznek. A büntetés-végrehajtásnak vannak saját vállalkozásai is, ezek a textilipartól kezdve a bútorgyártáson át könnyű-, vegyes-, fém- és papíripari profillal működnek. A koronavírus-járvány kitörése óta készítenek a védekezéshez nélkülözhetetlen eszközöket is. Hogy ki milyen munkát kap, azt egyebek mellett az határozza meg, hogy milyen fokozatú intézetben ül, és milyen az egészségi állapota.

A munkáért pénzt kapnak az elítéltek, az előző évi minimálbér összegének legalább az egyharmadát fizetik ki, és ebből vonják le tartási költségeiket.

A szóvivő közölte azt is, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet mára részben önfenntartó. Az alapvető élelmiszerek csaknem 100 százalékát maguknak termelik, és még egy vágóhídjuk is van.

A munka mellett fontos az oktatás is: egy átlagos tanévben csaknem 3 ezer fogvatartott tanul a rácsok mögött. Az oktatások az intézeteken belül zajlanak, nappali, esti, illetve levelező tagozaton – tette hozzá Orosz Zoltán.