eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a közszolgálatot érintő bérfejlesztési követelésekről a Belügyminisztérium V. Nádor utcai épületének bejárata előtt 2017. július 17-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nyitókép: Balogh Zoltán

Véget ért az önkormányzati köztisztviselők sztrájkja

Szeptember 2-4. között 5358 munkavállaló vett részt a különböző időpontokban és időtartamban megtartott munkabeszüntetésben.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által meghirdetett háromnapos sztrájk céljaival a szakszervezet szerint az önkormányzati köztisztviselők döntő többsége egyetértett.

Az MKKSZ sztrájkbizottságának zárónyilatkozata szerint az önkormányzati dolgozók az összefogás, a közös érdekérvényesítés jegyében az ország szinte minden részén szerveztek valamilyen tiltakozó, figyelemfelhívó megmozdulást. Ugyanakkor jelezték: az alaptörvényben rögzített dolgozói joggyakorlást, a sztrájkban való részvételt igen jelentősen korlátozta a politikai kiszolgáltatottság, és az egyéni egzisztenciák féltése.

Az MKKSZ azért hirdetett sztrájkot, mert szerinte az évek óta megoldatlan tisztességes bérnövekedés és az életpályamodell hiányán túl az önkormányzati forrásokat érintő kormányzati elvonások az önkormányzati intézményekben dolgozó szociális, kulturális, oktatási, egészségügyi és hivatali alkalmazottak foglalkoztatási biztonságát is veszélyeztetik. Közölték, ezen súlyos problémák megoldásáról szerettek volna tárgyalni a sztrájk előtt és annak ideje alatt is a kormányzat képviselőjével.

Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják, hogy - mint írták - a kormány az alaptörvényt és a köztisztviselők sztrájkjogát szabályozó sztrájkmegállapodás normáit nem tartotta be, egyeztetési kötelezettségének sem tett eleget, és a tárgyalásokat törvénysértő módon megtagadta.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×