Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
323.48
bux:
147791.4
2026. november 5. csütörtök Imre
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a közszolgálatot érintő bérfejlesztési követelésekről a Belügyminisztérium V. Nádor utcai épületének bejárata előtt 2017. július 17-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nyitókép: Balogh Zoltán

Hiába a sztrájk, nem tárgyal a kormány az önkormányzati érdekszövetségek képviselőivel

Az önkormányzati dolgozók 17,5 százaléka vesz részt a szerdán kezdődött háromnapos sztrájkban. A legtöbb helyen csak kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést tartanak most.

Pintér Sándor belügyminiszter levelében arról tájékoztatta a megmozdulást szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét (MKKSZ), hogy a kormány nem tárgyal velük. Az érdekképviselet elnöke szerint ez törvénysértő.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke az önkormányzati dolgozók szeptember 2. és 4. között meghirdetett sztrájkjának első tapasztalatairól elmondta: tudomásuk szerint

5358 fő vesz részt a sztrájkban,

ez a dolgozók 17,5 százaléka. Boros Péterné elmondta, értékelésük szerint eredményes volt a mozgósítás. A legtöbb helyen kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. Az MKKSZ elnöke szerint érzékelhető, hogy az a mintegy harmincezer ember, akit képviselnek, egyetért a követelésekkel.

A szakszervezeti vezető ehhez képest megdöbbentőnek nevezte azt a levelet, amit Pintér Sándor belügyminisztertől kaptak. Boros Péterné szerint

a levél gyakorlatilag arról szól, hogy ne szítsák a feszültséget, hanem vegyék tudomásul, mi a helyzet.

Mint mondta, nem érti, miért negligálja a miniszter, hogy leüljön tárgyalni az önkormányzati érdekszövetségek képviselőivel.

A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra, jogszabály rögzíti, mikor kell miniszteri szintű egyeztetést tartani.

Ezek az MKKSZ követelései

A sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke korábban elmondta: szerintük az elmúlt hónapok kormányzati döntései ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását, és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzati dolgozó munkáját, biztos megélhetését.

A koronavírus-járvány alatt az önkormányzati dolgozók egészségüket veszélyeztetve védték a lakosságot, de a védekezés költségeit még mindig nem térítette meg az állam A gazdaság több hónapos leállása csökkenti az iparűzési adót, hiányzik az önkormányzati bevételekből az ingyenes parkolás miatt be nem szedett pénz, a kieső turisztikai bevétel, az elvont gépjárműadó, miközben nőtt a szolidaritási adó mértéke. Az önkormányzatokat érintő súlyos elvonások miatt a szakszervezet elbocsátásoktól tart. A munkaerőhiány miatt az önkormányzatok számára már most komoly terhet jelent az ügyfelek, a lakosság kiszolgálása.

Az MKKSZ ezért az önkormányzati dolgozók és a közszolgáltatások védelme érdekében háromnapos sztrájkot hirdetett szeptember 2-4. között. A 32 ezer önkormányzati köztisztviselő követelése

tisztességes illetmény és életpálya a lakosság és a köz szolgálatában végzett munkáért.

Így követelik többek között a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a járvány elleni védekezési költségek megtérítését, továbbá költségvetési támogatást a dolgozók munkahelyének védelme érdekében. Követelik a gépjárműadó-elvonásról szóló döntés, valamint a vendég által fizetendő idegenforgalmiadó-fizetés felfüggesztésének visszavonását, és az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási adó emelésének eltörlését is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
A vezetők kezében a kiégés elleni gyógyír receptje − Még több tapasztalat-átadás a munkaügyek világából az ősz HR-csúcsán

A vezetők kezében a kiégés elleni gyógyír receptje − Még több tapasztalat-átadás a munkaügyek világából az ősz HR-csúcsán

A mind gyakoribbá váló kiégés megelőzésében és kezelésében kulcsszerepe van a vezetői attitűdnek: a munkaterheléstől az igazságos bánásmódig számos tényező lenne ugyanis orvosolható kompetens vezetői fellépéssel. Rendkívül gyakori azonban felsőbb pozíciókban az inkompetencia. Védőhálóként egy ideig képes ellensúlyozni a helyzetet egy valódi közösség, annak létrejöttéhez azonban sokkal több kell a kötelező csapatépítőknél – mondta el Horváth Irma, a Kahoot! L&D igazgatója a Portfolio-nak, aki arról is beszélt, hogyan lehet az egyre terjedő hibrid munkahelyeken erős közösségeket összekovácsolni. Irma a Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencia előadói között szerepel, ahol még részletesebben beszél a témáról. Csapjon le most az esemény utolsó jegyeire!Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×