Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

Tragikus év: január-februárra eltűnhet a magyar méz a hazai piacról

Hiába van kétszer annyi méhcsalád, mint 30 éve, csak az akkori mennyiségi szintet tudták hozni idén a termelők, így az ár is borsos lesz. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.

Idén jóval kevesebb méz termett Magyarországon, mint szokott. A termelőknél az akácméz kilónkénti ára ezért is lesz 2500-2700 forint, a virágmézeké pedig közelít a 2000 forinthoz. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, két mézár létezik, a nagybani felvásárlási ár, amiről a fogyasztók nem tudnak, és van egy olyan ár, amivel ők találkoznak a boltokban vagy a hétvégi termelői piacokon.

"Nagy az árkülönbség attól függően, hogy hol tudják a mézet jobban megfizetni; ezt ki is használják a termelők, ezért nehéz egy árszintet meghatározni" - tette hozzá.

Akik "tökéletesen tisztában vannak vele, hogy milyen értéket vettek ki a kaptárból", azok

akár 3000 forint fölé is vihetik az akácméz kilónkénti árát.

A fajtamézek kilónként 2-3 ezer forint között vannak.

A nagybani árak ezektől még - mint Bross Péter mondja - függetlenül mozognak, akár naponta is, ezek pedig azért nem látnak napvilágot, mert "megzavarnák a nyilvánosságot".

"Nagyon sok kiadásunk van, mire a méz az üvegbe kerül. A boltok polcain pedig kapásból egy 27 százalékos áfa rámegy a mézre, valamint a bolthasználat haszna, ezért az akácméz esetében akár 3-4 ezer forintos árakkal is lehet majd találkozni" - figyelmeztetett Bross Péter.

És hogy mennyire termett kevés? Csupán 5-8 ezer tonna akácméz és 5-10 ezer tonna virágméz.

"2020-ban rendkívül rossz évet zárnak, mind a magyar, mind az európai méhészek.

Ha két okot kell mondani, az egyik a kedvezőtlen időjárás, a másik a méhcsaládok állapota; 30 évvel ezelőtt öt-hatszázezer méhcsalád volt Magyarországon, egy átlagos évben 20-25 ezer tonna méz termett" - vetette össze a szakember a mai adatokat a hajdaniakkal.

Most 1,2 millió méhcsalád van az országban, és ugyanannyi mézet termelünk - tette hozzá Bross Péter, vagyis hiába van dupla annyi méhcsalád.

Hangsúlyozta: január-februárban már nem biztos, hogy lesz magyar méz a szabad piacon.

"Jelenleg dübörög ki a mézexport, mert egész Európában rossz a termés, 1500-2000 tonna havonta kimegy az országból",

vagyis "a történelemben először fordul majd elő", hogy az első negyedévre elfogy a magyar méz itthonról.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja:

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×