Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.