eur:
394.91
usd:
371.5
bux:
0
2024. április 19. péntek Emma
A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Ellenzék: nem szólalhattak fel meghívottak a költségvetési bizottság ülésén

A DK, a Jobbik, az MSZP és az LMP közösen tiltakozott az ellen, hogy az általuk meghívott polgármesterek és szakszervezeti vezetők nem mondhatták el a jövő évre javasolt büdzséről alkotott véleményüket az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén. A Fidesz képmutatással vádolja az ellenzéket.

A bizottsági ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón Varju László, a testület DK-s elnöke felháborítónak nevezte, hogy a kormánypárti képviselők szavazatukkal megakadályozták a vendégek felszólalását. Hozzátette, bízik abban, hogy a költségvetési javaslathoz benyújtott több mint 800 ellenzéki módosító indítvány világos jelzés a kormány számára.

Lengyel Róbert (Becsülettel Siófokért Egyesület), Siófok polgármestere azt emelte ki, hogy a meghívott polgármesterek több százezer választót képviselnek, de a bizottság fideszes többsége mégsem adott lehetőséget nekik, hogy elmondhassák véleményüket. Úgy fogalmazott: ezek a kormánypárti politikusok nem csak őket "ütötték arcul", de azt a sok százezer szavazót is, akiket a meghívottak képviselnek.

Szűcsné Posztovics Ilona (DK-Jobbik-LMP-MSZP-Momentum-Párbeszéd), Tatabánya polgármestere azt mondta, nekik az érdekük, hogy a helyben termelt források felhasználásáról ők döntsenek, és ne kelljen odaadniuk a reklámadót, a gépjárműadót, az idegenforgalmi adót és a helyi iparűzési adó 25 százalékát.

Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere úgy fogalmazott: "133 bátor fideszes elég bátornak mutatkozik arra, hogy elvegyen az emberektől, az önkormányzatoktól 160 milliárd forintot", ahhoz viszont nem elég bátrak, hogy meghallgassák az emberek, az önkormányzatok képviselőit arról, hogy ez miért rossz.

Déri Tibor, Újpest momentumos polgármestere azt mondta, hogy ez a javaslat az önkormányzatok kivéreztetésének az egyik utolsó lépése. A kormány a kerületekben, városokban, községekben élő emberek szabadságát veszi el szerinte.

László Imre, Újbuda DK-s polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges anyagok és technika biztosítása, valamint a laboratóriumi vizsgálatok elvégzése a kormányhivatalok feladata lenne, de a kormány a XI. kerület rendelőintézetének eddig egyetlen egy maszkot sem biztosított.

Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa - Tiszta Vásárhelyért Egyesület), Hódmezővásárhely polgármestere szerint Magyarországon nem egy alulról felfelé építkező, a települések autonómiáját biztosító rendszer épül ki, hanem egy felülről lefelé, "párttitkárokra és tanácselnökökre épülő rendszer". Amennyiben a kormány nem hallgatja meg az embereket, akkor a polgárok 2022-ben "más módon" fogják az értésükre adni, hogy nem egy ilyen világot képzeltek el a rendszerváltozáskor - tette hozzá.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, három kiemelten fontos ügyet szeretett volna szóba hozni a bizottsági ülésen. Hangsúlyozta, hogy növelni kell az álláskeresési támogatás hosszát, emelni kell a minimálnyugdíjat és a nyugdíjemeléseknek követniük kell a béremelkedéseket.

Mesterházy Attila, az MSZP politikusa szerint az önkormányzatok akkor kapnak több pénzt, ha a polgármesterek politikai szempontból jól viselkednek. A Fidesz nem akarja meghallani mások véleményt, erőből akarja lenyomni az önkormányzatokat - mondta. Az ellenzék számára ez azt a tanulságot hordozza, hogy csak közösen, együttes fellépéssel és erődemonstrációval tudnak eredményt elérni - összegezte véleményét a képviselő.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×