Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint

A veszélyhelyzet utáni életről vitáztak

Az egyetemektől való pénzelvonás és a munkaidőkeret szabályai miatt kapott kritikát a veszélyhelyzet utáni átmeneti szabályokról és egészségügyi készenlétről szóló módosító javaslatcsomag a parlamenti általános vitában.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját is lefolytatták hétfő este az Országgyűlésben.

A törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Salacz László (Fidesz) arról beszélt, hogy miután Magyarország szigorú intézkedéseket hozott meg, nem következett be a tömeges megbetegedések időszaka, a járványügyi készültséget azonban továbbra is fenn kell tartani.

A kormány még márciusban döntött a veszélyhelyzet kihirdetéséről, de az Országgyűlésnek el kellett fogadnia a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, hogy a kormány abban az esetben is meghozhassa és fenntarthassa a védekezéshez szükséges rendeleteit, ha a parlament a koronavírus miatt nem tud ülésezni - emlékeztetett, hozzátéve: ezt a felhatalmazást most visszaadják.

Kormány: a parlamentnek a jogbiztonság miatt kell intézkednie

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, hogy a különleges jogrenddel összefüggésben hozott rendeletek a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik. A jogbiztonság miatt a parlamentnek rendelkeznie kell, hogy ezek közül melyeket kívánja állandó vagy ideiglenes jelleggel fenntartani és melyeket kívánja megszüntetni - hívta fel a figyelmet.

MSZP: a javaslat kizsigereli a munkavállalókat

Harangozó Tamás (MSZP) azzal kezdte, hogy a javaslatban számos támogatható pont van, de nem tartják jó megoldásnak, ha a katasztrófavédelmi törvénybe bemásolják az alaptörvény általános felhatalmazó rendelkezését.

A "rabszolgatörvény 2.0 vagy 3.0" törvényi erőre emelése és a magyar munkavállalók teljes "kizsigerelése" ellen a hat szakszervezeti konföderáció egységesen tiltakozott - fogalmazott a felszólaló, aki leszögezte, hogy baloldali pártként ezt a törvényt nem szavazhatják meg.

LMP: nincs magyarázat az egyetemi elvonásokra

Keresztes László Lóránt (LMP) hangsúlyozta, habár a törvény sok fontos részletet tartalmaz, de a munkavállalókat teljesen kiszolgáltató javaslatrész miatt az indítvány nem fogják támogatni.

A kabinet körülbelül 15 milliárd forintot von el az egyetemektől, amire semmiféle józan magyarázat nincsen - tette hozzá.

KDNP: indokolt a járványügyi készültség

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy az Országgyűléstől kapott felhatalmazással élve a kormány időben és jó intézkedéseket hozott meg. Részben ennek is köszönhető, hogy sikerült ellaposítani a járványgörbét és túlvagyunk az első szakaszon - tette hozzá.

Egyes országokban még növekszik a fertőzöttek száma, a szakemberek szerint a vírus velünk marad, ősszel vagy télen készülni kell egy második hullámra - emelte ki. Ezért egy ilyen bizonytalan tényezőkkel teli időszakban szükséges, hogy legyen járványügyi készültség és az operatív törzs folyamatosan ülésezzen - mutatott rá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×